Rosta Szabolcs szerk.: Kun-kép - A magyarországi kunok hagyatéka (Kiskunfélegyháza, 2009)

Fodor István: A sírszobrok szerepe a kunok halottas szokásaiban

FODOR ISTVÁN: A SÍRSZOBROK SZEREPE A KUNOK HALOTTAS SZOKÁSAIBAN vaskori halomsíros temető két kurgánján tárt fél kun emlékhelyet. A 12. kurgán közepén lévőben a tulajdonképpeni áldozóhely egy 95x95 cm-es, 2,45 méter mély, lefelé keskenyedő gödör volt. (1. kép 1.) Ennek aljába mélyedt az 55x15 cm-es, a szobor talpazatául szolgáló gödör. A női szobrot tölgyfá­ból faragták, amelyből a talpazattal együtt 170 cm maradt meg, fejét és vállának nagy részét a szántás megsemmisítette. (Maga a megőrződött faragott rész 125 cm magas.) A szobor kezében csésze volt, arccal kelet felé volt a gödörbe állítva. A farag­vány hátán kivehető a fejfedő hátsó része, a felső­ruha szegélydísze, valamint a lábakon lévő puha csizma. A szobor mellett a gödörben 9 ló- és 7 juhkoponyát találtak állkapocs nélkül. Az egyik lókoponya alatt rövid szíjmaradvány volt. Jellegze­tességei alapján a szobor kora a 12-13. századra tehető. 1 . Ugyanitt a 23. kurgán keleti felén ásott 135x85 cm-es, 2 méter mély gödörben csak az alsó egy méteres töredéke maradt meg a szintén tölgy­fából faragott szobornak. Csak annyi állapítható meg, hogy ezt is arccal keletnek fordították. A gödör nagy részét rablóásatás dúlta fel, benne semmiféle leletet nem találtak. (1. kép 2.)' 4 1976­ban az innen nem messze lévő dorofejevkai késő szarmata halomsíros temető 1 I. kurgánján V. P. Silov ugyancsak tölgyfából faragott kun sírszobor talpazatának maradványait és gödrét figyelte meg a 175x125 cm-es, 190 cm mély ovális gödör aljába mélyítve. A gödör alján három ló- és nyolc juhko­ponya feküdt. (1. kép 3.)' 5 A hasonló — zömmel faszobrokat tartalmazó gödrökből álló — kun áldozóhelyeket jellemezve, Gurkin megjegyzi, hogy az áldozati maradványok közt elsősorban állatcsontok, edénytöredékek, textilmaradványok fordulnak elő, de akad ember­áldozatra utaló nyom is. (A gödörben talált ember­csontok.) Több helyen e térséget körárok övezi, amelynek betöltésében a tor maradványait talál­ják. 1 6 1 3 SVECOV 1979, 203-205. 1 3 A sírszobrok osztályozását és koruk meghatározását a szerzők itt és a továbbiakban is Sz. A. Pletnyova ösz­szefoglaló munkája alapján adták meg. PLETNYOVA 1974." 1 4 GURKIN 1998, 29-32. 1 5 GURKIN 1998, 32. 1 6 GURKIN 1998, 32., 38. 1997-ben az Azovi-tengertől keletre, a Donba szakadó Manies folyó bal partján, Veszjolij falu mellett, a Moszkva I. néven ismert rézkori és kora bronzkori halomsíros temető egyetlen épségben maradt kurgánján, az előbbiekhez hasonló kun emlékhelyet tártak fel. A kurgán közepébe ásott 1,95 méter mély,az alja felé szélesedő s ott 1.35x1,2 méteres átmérőjű gödörben tölgyfából faragott, arccal kelet felé felállított csészetartó szobor maradványait lelték, amelynek alakját jó­részt csak a betöltésben megfigyelhető lenyomatá­ból lehetett rekonstruálni. Az ábrázolt neme nem állapítható meg, a szobor magassága 1,28 méter. Tipológiai alapon a 12. és a 13. század elejére keltezhető. A szobor lába elé kis gödröt ástak a halotti emlékünnepen tett áldozat számára. Itt juhesontokat találtak, ami azt igazolja, hogy birka­húst helyeztek a szobor elé. (2-3. kép.) 1 7 Ugyancsak az Azov-vidéki kun áldozóhelyek egy másik csoportját ismerteti V. A. Larjonok, ame­lyeket a taganrogi múzeum munkatársai tártak fel. 1 8 Ezek általános jellemzője, hogy többnyire azokon az őskori kurgánokon helyezkednek el, amelyeket ovális, vagy kerek kőkerettel öveztek. Ezek belsejében alakították ki a kunok emlékhe­lyeiket, közepére sírszobrot (vagy sírszobrokat) állítottak, arccal kelet felé, felhasználván az ősi „körítőfalat" is. A szobrok mellett alakították ki az áldozóhelyeket, ahol főként állatcsontok kerültek elő (az egyik helyen tevét is feltoroztak), s az is megállapítható, hogy egy idő után a kőszobrokat szétverték, darabokra törték. A szerző munkájából itt csak a Szemjonkin tanyája melletti bronzkori kurgán tetején talált áldozógödröt mutatjuk be. (4. kép.) 1'' A nagyméretű, későbronzkori kurgán tete­jén került elő az észak-déli hosszanti irányú, 1,8x0,9 méter alapterületű, 1,9 méter mély gödör, amelyben három, fából faragott sírszobrot találtak. A középső szobor 2 méter, a másik kettő 1,7 méter magas. Mindhárom csészetartó, antropomorf szo­bor arccal kelet-északkelet felé néz. A gödör alján, a szobrok mellett juhesontokat és sötét elszínező­dés foltját figyelték meg, ami nyilvánvalóan az egykori áldozat maradványa. "GUGUEV 1998.; 2008. 1 8 LARJONOK 2001. 1 9 LARJONOK 2001, 82., 84. 51

Next

/
Oldalképek
Tartalom