Rosta Szabolcs szerk.: Kun-kép - A magyarországi kunok hagyatéka (Kiskunfélegyháza, 2009)
Fodor István: A sírszobrok szerepe a kunok halottas szokásaiban
„KUN-KÉP" A MAGYARORSZÁGI KUNOK HAGYATÉKA ásatásokat. s Dolgozatában elöljáróban néhány általános észrevételt tesz ezekről az áldozóhelyekről. Kiemeli, hogy a kunok által lakott steppevidék legmagasabb pontjain helyezkednek el, általában a folyók vízválasztóján. Az egyes emlékhelyeket mindig korábbi halomsíros temetők területén létesítették, méghozzá nem a legmagasabb kurgánokon. Nem egyedülállóan, hanem csoportosan kerülnek elő, egy-egy helyen legalább kettő. A kővel kirakott térségeken belül, vagy azok közelében gyakran kerültek elő kun sírszobrok töredékei. ' A donyecki emlékhelyeket egy bronzkori halomsíros temető két kurgánján, figyelték meg, az 5. és 6. számún. Az első esetben a bronzkori kurgán közepén 8x8,5 méteres, négyszög alakú térséget raktak körül lapos terméskövekkel, amelynek közepén két kő sírszobor talpazata került elő egymástól jó félméternyire, amelyeknek töredékeit is megtalálták. A szobrok kőlapból álló talpazaton álltak, arccal bizonyára kelet felé. A maradványokból ítélve az egyik álló férfi, a másik ülő női szobor volt. A térség délnyugati részének felületét kővel rakták ki, itt lehetett az egykori áldozóhely, ahol ló állkapocs és fogak, valamint juh és kecskecsontok kerültek elő. Ugyanitt a 6. kurgán tetején lévő emlékhelyet körülvevő kerítést nem sikerült megfigyelni, mivel itt konyhakert helyezkedett el s a köveket a kerti kerítés mellé hordták. Eredeti helyén került azonban elő a két kőszobor talpazata, s azok töredékei. Ebből megállapítható, hogy itt is egy férfi és egy női szobor volt valaha s arccal ezek is keletre néztek, ahogyan Rubruk is leírta e szobrokat. A szobrok talpazata mellett szarvasmarha lábcsontjai, juhcsontok és fogak, valamint amfora töredékei kerültek elő. A szobroktól mintegy 2 méternyire nyugatra, 60 cm mély gödörben ló koponyára és lábcsontokra bukkantak. A koponya fogai közt vaszabla, mellette pedig késtöredék volt. Feltehető, hogy az egykori lóáldozat maradványai is az emlékhelyhez sorolhatók. 1 0 Ugyanebben a dolgozatában számolt be a szerző a Novoszelovka melletti (donyecki terület, telmani járás) bronzkori temető halomsírjain lévő három kun emlékhely feltárásáról is. A 2. kurgánon lévő 8 SVECOV 1979. 9 SVECOV 1979, 199. 1 0 SVECOV 1979, 199-203. kővel elkerített térség három oldalát két-két kősorral körítették, a nyugati oldalon pedig sajátságos „kaput" alakítottak ki, ahol a bejárat lehetett. Két női sírszobor töredékeit és talpazatát lelték fel, de előkerült egy férfi szobor feje és testének töredékei is, ez utóbbiakat azonban a kőkerítésben találták, így joggal feltehető, hogy azt egy másik kurgánról hozhatták ide. Figyelemre méltó, hogy a női szobrok darabjait úgy helyezték el egykor, hogy abból világosan kivehető: ezek is arccal keletre néztek. (A szerző ugyan erről nem szól, de e megfigyelés azt is igen valószínűvé teszi, hogy a szobrokat még maguk a kunok törték darabokra s helyezték el az említett rendben.) A 3. számú kurgánon lévő ugyancsak négyszögletes alakú emlékhely egész felületét kövekkel rakták ki, a két szobor helyét két üres térség jelöli. Az asztahovói, kazár kori kurgánon 16 méteres átmérőjű, kör alakú, kövekkel körített emlékhelyet figyeltek meg, amelyben három kőszobor töredékei kerültek elő, talpazatuk helyével együtt. Közülük kettő biztosan ülő férfi szobor volt, fejükön sisakkal. Mindegyiket még a régiségben törték össze." Már ebből az első összegzésből is levonhatók a legfontosabb általános tanulságok. Mindenekelőtt az, hogy a sírszobrok kövekkel kerített, többnyire négyszögletes, ritkábban kör alakú emlékhelyek közepén álltak, arccal kelet felé, mellettük áldozóhely volt, amelyet állatcsontok, edénytöredékek jeleznek. Valószínűleg a halotti emlékünnepek helyei voltak ezek, s közülük a legegyszerűbb kivitelűek esetében a szobrok mellett nem voltak építmények. A férfi és női szobrok együttes előfordulásai bizonyára az emlékhelyek családi jellegére utalnak. 1 2 Ezután egymást követően jelentek meg az orosz és ukrán szakirodalomban a hasonlójellegű emlékhelyek feltárásának publikációi. Az alábbiakban ezek közül ismertetünk néhányat, amelyek számottevően gazdagították ismereteinket. Sz. V. Gurkin a torozó helyeken talált kun faszobrok közül tett közzé jónéhányat. 1975-ben V. P. Silov a Volgográdtól délnyugatra, a Dontői délre lévő Novij Akszaj nevű tanya mellett feltárt kora 1 1 SVECOV 1979, 206-207. 1 2 SVECOV 1979, 207-209. 50
