Rosta Szabolcs szerk.: Kun-kép - A magyarországi kunok hagyatéka (Kiskunfélegyháza, 2009)

Gallina Zsolt-Varga Sándor: 14-15. századi templom körüli temető feltárása Kiskunhalas-Katolikus temető. Kápolnahelyen (Előzetes beszámoló a 2005. és 2007. évben végzett feltárásokról)

GALLINA ZSOLT-VARGA SÁND

OR: 1415. SZÁZADI TEMPLOM KÖRÜLI TEMETŐ FELTÁRÁSA KISKUNHALAS-KATOLIKUS TEMETŐ, KÁPOLNAHELYEN oldalát, míg a Temető utca felőli, mintegy 40 méter hosszú szakaszát érintette a tervezett kerítés.'' A régészeti munkát 2007. március 27—április 2. között végeztük el, aminek során újabb 218 nr-t kutattunk meg. Az ásatás során feltártuk a templom hajójának északkeleti sarkát, a középkori temetőt határoló temetőárok északi részének rövid részletét, valamint 96 temetkezést és további 20 sírmaradványt. A templom A templom alaprajzáról egyelőre meglehetősen kevés információval rendelkezünk. A középkori templom maradványait már a 2005. évi ásatás során megtaláltuk a temetőt északról és délről határoló temetőárkok által kijelölt, mintegy 70 méter átmérőjű kör közepén, a domb legmagasabb pontján. Az első ásatási idény során a templom szentélyének keleti részét sikerült feltárnunk. A rossz megtartású homok és a recens temetkezések bolygatása következtében nagyon nehezen lehetett megfigyelni és rögzíteni a kb. 5 méter külső szélességű, félkörös törmelékmezőben a szentély szerkezetét. Az 1 méteres mélységben megfogott, a nyolcszög három oldalával záródó apszisnak ugyanis csak a homokba lemélyedő, mintegy 80 cm szélességű alapozóárka maradt meg. A szentély alapozásának megmaradt legnagyobb magassága 105 cm volt, ami habarcsból, téglából és kődarabokból (réti mészkő) tevődött össze. A templom későbbi átépítésére utalt az apszis körül talált 3 darab, egyenként 1,5-2 méter hoszszúságú támasztópillér. A szentély északi részén, közvetlenül a szelvényfal mellett egy közel 2 méter hosszú falszakasz meszes, apró téglatörmelékes sávja különült el, míg az apszis keleti csúcsánál egy alacsonyabb, 140 cm hosszú, 90 cm széles pillér sekély tömbje ugrott ki. A templom szentélyének délii részén az erős bolygatottság következtében, valamint a szelvényfal közelsége miatt egy9 A beruházást megelőző régészeti feltárás fontosságát megerősítette a tervezett kerítés szerkezete is. Az egymástól 2 méter távolságra álló fém oszlopokat mélyen a földbe verték, míg közeiket betonalapozással erősítették meg, míg a temető utca felöl a kerítés és az aszfaltút közötti részen rézsűt alakítottak ki. értelműen nem tudtuk megfigyelni az itt elhelyezkedő, valószínűleg az előbbiekhez hasonló méretű támpillért. Ezen a részen csak egy kissé szögletes formájú törmelékmezőt tudtunk megfigyelni és dokumentálni. 2007-ben, a 2005. évi ásatási területünkhöz csatlakozva abban bizakodtunk, hogy sikerül feltárni és véglegesen letisztázni a templom szentélyének kialakítását, formáját. A terület erős bolygatottsága miatt ugyanakkor ez nem sikerült. A szentély, illetve az apszis déli részét megerősítő pillér folytatását, az ásatás során nem találtuk meg. A kérdéses területen mindössze egy téglákból, kövekből, habarcsból és egy-két vakolatdarabból álló törmelékmezőt figyelhettünk meg. A 2 méter szélességű szelvényünk nyugati részében, közvetlenül a szelvényfalban ugyanakkor egy 110-115 cm magas falmaradvány és annak alapozási árka került elő. Felső, terméskő és tégladarabokból épített 20-25 cm-es része eredetileg talán a templom hajójának északkeleti falmaradványa lehetett, amely a szelvényfalban déli és nyugati irányban is egyaránt folytatódott. A habarccsal összefogott kövek és téglák alatt a fal visszatöltött alapozási árkát figyeltük meg, ami kialakítását tekintve megegyezett a szentély alapozásával. Mindkét ásatás során találtunk festett vakolatdarabokat az omladékréteg között. 2005-ben fehérre, illetve fehér alapon vörösre festett, míg 2007-ben szürke színű vakolatdarabok kerültek elő. Ez utóbbi példányon sárga festés nyoma található. Az eddig feltárt törmelékrétegek közül előkerült ép téglák és faragott kövek (réti mészkő) utalnak az egykori templom falépítményének anyagára. Az első, kőből/téglából felépített templom megépítésének keltezését segíti az omladék közül előkerült két darab pénzérme. Mindkettő példány I. Károly (1308-1342) denára.

10 A templom alaprajzának és építési periódusainak pontosabb megismeréséhez azonban további ásatásra lenne szükség. 11

1 A lelőhelyen előkerült pénzérmék meghatározását Székely György végezte el. Segítségét ezúton is szeretnénk megköszönni. 35