Rosta Szabolcs szerk.: Kun-kép - A magyarországi kunok hagyatéka (Kiskunfélegyháza, 2009)
Hakan Aydemir: Nyelvészeti megjegyzések a kun miatyánk Vincze-féle változatához
KUN-KÉ P" A MAGYAR O R SZÁG1 KUNOK HAGYATÉKA maradványa lehet, amelybe több arab-perzsa szó is került. Ez természetesen csak akkor képzelhető el, ha a közösség eredetileg muszlim volt. Indokolható lett volna ez a feltevés, mivel — mint Kuun Géza írja — biztos forrásunk van arról, hogy "a magyarországi kunok egy részének szintén moszlimnak kellett lenni, mert a római sz. szék több okmányában a saraczenok vallását követőknek neveztetnek." 2 2 Ezek egy része talán az az 1588 körüli időkben Magyarországon élő török nyelvű közösség volt, amelyet Seyh Ali török utazó ekkor "tatár" névvel illetett, és amelyet részben még "muszlimnak" mondott. 2 3 Mivel a "tatár" név akkoriban az oszmán-törökön kívüli török népek összefoglaló elnevezése volt, így elvileg elképzelhető lenne, hogy a "tatár" névvel illetett és részben még muszlim közösségben többek között ide sodródott oguzokat, ill. uzokat is feltételezni. Jerney János által a kunsági tatároknak tulajdonított és az iszlám vállásra utaló formulák — mint pl. a Kunszentmiklósról, a régi nevén Tatárszentmiklósról adatolt alahajdom ~ alahajdon 'Isten áldjon!' és alafekor 'Isten a leghatalmasabb', vagy a Halasi énekben előforduló Hej alah hilalah 'Hej! Csak egy az Isten!' — egyértelműen elmagyarosodott és keresztény hitre áttért muszlim közösségek egykori jelenlétére engednek következtetni a Kunságban. 2 4 Szeretném felhívni figyelmet arra, hogy ezen kérdés történeti vonatkozásának tüzetes vizsgálata mindenképpen egy külön kutatást érdemelne és valószínűleg sok újat hozna a Kunság településtörténetére, valamint a kunok történelmére nézve. Itt talán nem érdektelen egy rövid kitérőt tenni és elemezni ezen formulákat. alahajdom ~ alahajdon < alah ajdon < * Allah áldjon! 'Isten áldjon!': Ez a köszöntési formula egyértelmű bizonyítéka az egykori török-magyar kétnyelvűségnek, amely tulajdonképpen a magyar 'Isten áldjon/' részleges fordítása. Mint látható, a muszlim közösség a ma2 2 KUUN 1885, 32. 2 3 MÁNDOKY 1993, 12., 13., 34. 2 4 JERNEY 1851,295-296.; vö. GYÁRFÁS 1882, 64.; KUUN 1880, L-LI. gyar Isten szót az arab Allâh szóval helyettesítette. Nyelvtörténi vagy történeti forrásokban ritka ilyen értékes nyelvészeti adat, amely a nyelvcserét megelőző, szinte törvényszerű kétnyelvűség állapotára, valamint az elmagyarosodó félben levő kunszentmiklósi muszlim tatár, illetve kun közösségre utal. Ebből egyben arra is következtethetünk, hogy e formula keletkezésekor, a már kétnyelvű tatár, illetve kun közösség részben még őrizte az iszlám hitét, mivel megtartotta az Alläh szót, ami a 18. században az egykori muszlim közösségnek, illetve iszlám hagyománynak csak egy halvány nyomaként bekerült a kunszentmiklósi jegyzőkönyvbe. 2" alfekor ~ alafekor (< *aldfek"or < *alä hüekwör) < *Allühu ekber l h 'Isten a leghatalmasabb': Az egykori kunszentmiklósi iszlám hagyományra utaló másik, torzult formulát (törökül tekbir-1), az alfekor ~ alafekor-t — amelyet a muszlimok eredetileg az Isten dicsőítésére használtak — a lejegyzése idején minden valószínűség szerint már nem értették a használói és ezért tévesen csak köszöntési formulaként került lejegyzésre. Az alfekor alakváltozat már meglehetősen deformált hangalakja is erre látszik utalni, amely tulajdonképpen az alafekor-nak egy fokkal tovább torzult változata. Iiej alah hilalah < *allah heillallah < *allah, lä Höhe il!alla h 'csak egy az Isten': A Halasi éneknek az utolsó előtti ezen sora Kuun Géza szerint az arab lâ ilâhe illallâh-ot foglalja 2 5 Ez a köszöntési formula és az alafekor néhány más köszöntési formulával együtt a kunsági jegyző Terbölcs Gábor 1774. október 14.-i iratai közül kerültek napvilágra. Azt azonban nem lehet tudni, ezek mikor és honnan kerültek Terbölcshöz. Csak annyit tudunk, hogy ezen köszöntések más köszöntési formulákkal együtt ugyanebben az évben kezdett jegyzőkönyv első lapjára is kerültek. GYÁRFÁS 1882, 64. 2 6 Vö. oszm.-tör. Allähü ekber 'Tann ulularin ulusudur' DEVELLIOGLU 1993, 1065a., ar. allähu ekber 2 7 Vö. ar. lä iläha ilä 'lläh <JIV. Az itt vizsgált formula elején levő alläh szónak az arab lä iläha ilä 'lläh formulával való használata egy török sajátosság. Törökországban ezen formulát ilyen formában ma is használják. Tudomásom szerint az arabban ez a formula ilyen formában nem fordul elő. 262
