Rosta Szabolcs szerk.: Kun-kép - A magyarországi kunok hagyatéka (Kiskunfélegyháza, 2009)

Hakan Aydemir: Nyelvészeti megjegyzések a kun miatyánk Vincze-féle változatához

HAKAN AYDEMIR: NYELVÉSZETI MEGJEGYZÉSEK A KUN MIATYÁNK VINCZE-FÉLE VÁLTOZATÁHOZ 'és', és melkut ~ Melcout (helyesen: meleküt) 'ország' szavakra alapozta.

1

3 Gyárfás Cornidestől eltérően nem jász, hanem kun eredetűnek minősítette.

1

4 Erre vonatkozó érveit azonban nem közölte a munkájában. Gyárfás fent említett könyvének megjelenése után néhány évvel, a magyar keletkutatás egyik kiemelkedő szemelyisége, Kuun Géza írt egy ismertetést e munkáról, amelyben elsőként vette nyelvészeti vizsgálat alá a Vincze-féle miatyánkot.

1

5 Ezen tanulmányában stilizálva közölte, néhány másolási és rekonstrukciós hibával.

1

6 Kuun Gézának nem minden esetben sikerült a szövegben előforduló idegen szavak eredetét helyesen megállapítania. Szerinte a szövegben 15 arab szó fordul elő. Ebben azonban tévedett, mert az ő listájában csak 12,

1

7 eredetileg pedig az általa félreismert 1

3 GYÁRFÁS 1882, 64.; vö. ar. wa j 'és', malaküt CjjSL. 'birodalom; ország; királyság'. 1

4 GYÁRFÁS 1882, 64. 1

5 KUUN 1885, 39-42. 1

6 Orczynál Vabisi (tkp. ve bizi L? JWJ < ar. wa 'és' + oszm.-tör. bizi 'minket') 'és minket' Kuunnál tévesen Vabsii; Orczynál bizine gsat ejle (tkp. bizi negsat ejle < bizi necät eyle cjb^j ^ jjj 'szabadíts meg minket'; Kuunnál tévesen bizi âzâd eyle-ként van rekonstruálva, amely ugyanazt jelenti ugyan, de mivel hibásan szegmentálta a szószerkezetet, ezért nem a megfelelő szóra, vagyis az oszmán-török äzäd 'szabad'-ra gondolt; Orczynál adehal (tkp. oszm.-tör. idhäl amelyet Kuun így hibásan adehal-ként átvesz; Orczynál kisz (tkp. oszm.-tör. ki vonatkozó névmás < per. ke *£), amelyet Kuun így hibásan kim-ként rekonstruált; Orczynál gonglerde (tkp. oszm.-tör. göklerde 'mennyekben'), amelyet Kuun így hibásan vesz át. Egyes betűk (<g>, <ds>, <gj>) használatában nem következetes; etmegemouzi 'a mi kenyerünket' és bagislerouz 'megbocsátunk' szavaknál a <g> a magyar <g>-nek felel meg, míg ugyanez a <g> a bourglerouumiz |®c!) 'a mi vétkeinket' és burglularimize 'az ellenünk vétkezőknek' szavaknál a magyar <dzs>-nek megfelelő hangértékben van használva. Ugyanígy a magyar <dzs>-nek megfelelő két külön betűt ill. betű kombinációt használta, mégpedig a <ds> és <gj>-t: tedsribeje 'kísértésbe' (=oszm.-tör. tecribeye), vemegjd 'és a dicsőség' (=oszm.-tör. ve mecd), stb. Mindezen hibák oka tulajdonképpen az, hogy Kuun sajnos nem ismerte a Vincze-féle, ill. Orz cy-féle miatyánk hátterét és az eredeti változatot, amelytől a Vincze-féle miatyánk származik és ezért a rekonstrukciót illetően téves eredményekre és következtetésekre jutott. Erre a kérdésre alább még visszatérek. 1

7 KUUN 1885,41. oszmán-török necät 'szabadulás'

1

8 szóval együtt összesen 13 arab szó van, és nem minden szó arab, amit ő annak vélt. Közülük kettő bourg (helyesen: borc) 'vétek' és burglu (helyesen: borclu) 'vétkező' nem arab, hanem török, ill. a törökben végső soron szogd eredetű.

1

4 Kihagyta az idegen szavak sorából az utolsó mondatbeli zira (helyesen: zïrâ) 'mert' és ta (helyesen: tä) '-ig' szavakat is.

2

0 Ezek az általa arabnak vélt oszmán-török äzäd 'szabad' szóval együtt perzsa eredetűek. Kuun Géza megállapításának leglényegesebb része azonban az, hogy ez az állítólagos " kun miatyánk" se nem jász, se nem kun, hanem oszmán-török, s a török hódoltság idejében került a kunok közé, de azok közt nem terjedt el, hanem csak az öreg Vincze által lakott vidéken maradt fenn atyáról fiúra szállva 1754-ig, s valószínűleg még tovább is.

2

1 Miután Kuun Géza a Vincze-féle miatyánkot helyesen oszmán-török eredetűnek minősítette, többé nem volt érdekes a hazai kunkutatás számára és ezért utána senki nem foglalkozott vele. Valószínűleg ezért nem tűnt fel azóta senkinek Kuun Géza tézisének problematikus volta. Kuun Géza sajnos nem írta le véleményét arról, hogy miért és hogyan kerülhetett egy oszmán-török nyelven íródott miatyánk a törökségnek egy másik ágához, egy kunkipcsak nyelvű közösséghez, amely nyelvi sajátosságait tekintve lényegesen és több szempontból is különbözik az oszmán-török nyelvtől. Mit kezdtek volna a kunok egy olyan miatyánkkal, amely egy másik török nyelven íródott? Tehát Kuun Géza azon állítása, hogy ez az oszmán-török nyelvű miatyánk a kunok közé, illetve egyik csoportjukhoz került, nem tartható. így ezért más megoldást kell keresnünk a problémára. Ezen probléma megoldásához a kutatásom elején a következő munkahipotézist álítottam fel: A Vincze-féle miatyánk oguz típusú török nyelvi sajátosságokat mutat, ezért esetleg egy olyan magyarországi oguz nyelvű török közösség nyelvi 1

8 Kuun ezt a szót äzäd-ként olvasta, erről ld. a 16. lábjegyzetet. 1

9 Vö. törökországi tör. borç 'kölcsön', oszm.-tör. borc r jjj 'kölcsön; (itt) vétek' < szogd pure 'loan//kölcsön' GHARIB 1995, 330a. 2

0 Ld. Per. zira 'jáj, tä Ü. 2

1 KUUN 1885, 40—41. 261