Rosta Szabolcs szerk.: Kun-kép - A magyarországi kunok hagyatéka (Kiskunfélegyháza, 2009)

Hakan Aydemir: Nyelvészeti megjegyzések a kun miatyánk Vincze-féle változatához

KUN-KÉ P" A MAGYARO R SZÁG

1 KUNOK HAGYATÉKA Mándoky Kongur István ismerte ugyan ezt a Vincze-féle változatot és idézte is Gyárfás István erre vonatkozó megjegyzéseit, de nem vette tüzetesebb vizsgálat alá és nem nyilatkozott annak eredetéről, pontosabban nem cáfolta meg Gyárfásnak az erre vonatkozó feltevését, vagyis annak kun eredetét.

5 Ez mindenesetre különös! A Vincze-féle miatyánkot megtaláljuk Gyárfás István: A jászkunok nyelve és nemzetisége című, 1882-ben megjelent könyvében. Gyárfás mint írja, ezt a változatot Ráday Gedeon, Cornides Dániel osztrák kutatóhoz írt leveléből ismerte, amelyből kiderül, hogy báró Orczy Lőrinc tábornok jegyezte fel egy "nagyon öreg, Vincze nevű" kuntól. Innen származik a Vincze-féle elnevezés.

6 Az állítólagos Vincze nevű kun azon állítása, hogy az általa ismert miatyánkot "a kunok gyermekeikkel iskolákban még az ő idejében könyv nélkül taníttatták", nagyon különös, mert ez felveti azt a kérdést, hogy egy kun közösségben egy oguz nyelvű miatyánkot tanítottak volna, ami ráadásul tele van arab és perzsa szavakkal!

7 Erre a körülményre eddig nem figyeltek fel a kunkutatásban. Ugyanis ha figyelembe vesszük azt, hogy Orczy ezen miatyánkot a Vincze nevű kuntól állítólag 1754-ben jegyezte fel, és ez a kun "igen öreg" is volt, akkor ez azt jelentené, hogy ezen Vincze nevű igen öreg kun gyermekkora a 17. század végére esik.

8 Ez azért érdekes, mert nincs információnk arról, hogy a 17. század vége körüli időkben, iskolákban a kunok a miatyánkot könyv nélkül taníttatták a gyermekeikkel. Nemcsak azért valószerűtlen ez, mert a kunok nem tudtak volna mit kezdeni egy másik török nyelven, nevezetesen egy oguz típusú török nyelven íródott miatyánkkal. 5 Ld. MÁNDOKY 1993, 36., 37. 6 "Az ön által küldöttet közöltem báró Orczy tábornokkal, ki nekem azt mondá, hogy ő is kapott egyet egy igen öreg kuntól, a ki állította, hogy ezt a kunok gyermekeikkel iskolákban még az ő idejében könyv nélkül tanítatták, de most már azzal felhagyták. Hozzá tette azonban a báró, hogy az ő miatyánkja is, a mennyire emlékszik, az önétől [vagyis a Cornidesétől, A. H.] különböző. [...] El is feledém mondani, hogy báró Orczy nekem megígérte, hogy az ő kun miatyánkját nekem megküldi, melyet mihelyt megkapok, Önnel közölni nem fogom elmulasztani." GYÁRFÁS 1882, 61., 63.; MÁNDOKY 1993, 36., 37. 7 GYÁRFÁS 1882, 61. 8 GYÁRFÁS 1882, 63. Hanem azért is, mert a mai ismereteink szerint a "kun miatyánk" egyik változatát először Fülöpszálláson kezdték tanítani iskolás gyermekekkel, Nádasy János kiskun-kerületi táblabíró rendeletére a 18. század 30-as, 40-es éveiben, a jászkun kiváltságok visszaszerzése és megerősítése idején.

Q Vincze állítólagos vallomása szerint, azonban a kunok az általa közölt miatyánkot, már a 17. század végén tanították volna. Erre a kérdésre alább majd röviden visszatérek. Ráday Gedeon egy másik, ugyancsak Cornides Dánielhez írt leveléből kiderül, hogy Orczy Lőrinc 1754-ben írta le és 20 évvel később küldte el a Vincze-féle miatyánkot Rádaynak. Ráday juttatta el ezt a miatyánkot Cornidesnek, amit onnan tudunk, hogy Cornides 1774. július 12-én Pestről Roth Tamáshoz írt levelében beszámol erről a miatyánkról és megyjegyzi, hogy "ez? bfáró•] Orczy Lőrinc ezelőtt 20 évvel (1754.) egy nagyon öreg Vincze nevű kuntól tanulta, s melyet nekem a mult évben (1773.) Ráday Gedeon által megküldött'."

1

0 E Vincze-féle miatyánk szövege következő: Bizoum atamuz kisz gonglerdesz sin, Senun adun mukaddes olsoun, Senun Melcoutun gelson, Senun iradetun olsoun nitegin gugdedahi jerde Hergoungi bizoun etmege mouzi verbize bon gjonu Vabisoum bourg slerounic bize bagisle nitegim biz da hí bizoum burglume rucze bagisleroux, Vabisi tag sribe adehal etma Lekin sherirden bizine gsat ej le Zira fenundur melkut vesultanet ve Megsdi te ebed Amen.'

1 Erről a változatról Cornides a már említett levelében azt gyanította, hogy e "miatyánk a régi philisteus jászoké volt, mely idővel tévedésből a kunoknak tulajdoníttatott."'

2 Mindezt a fenti miatyánk szövegében előforduló és általa héber eredetűnek vélt, valójában azonban arab eredetű ve 9 MÁNDOKY 1993, 37. 1

0 GYÁRFÁS 1882, 63. 1

1 GYÁRFÁS 1882, 63. 1

2 GYÁRFÁS 1882, 64. 260