Rosta Szabolcs szerk.: Kun-kép - A magyarországi kunok hagyatéka (Kiskunfélegyháza, 2009)

Rosta Szabolcs: Új eredmények a kunok Duna-Tisza közi szállásterületének kutatásában

ROSTA SZABOLCS: ÚJ EREDiMÉNYEK A KUNOK DUNA-TISZA KÖZI SZÁLLÁSTERÜLETÉNEK KUTATÁSÁBAN A 18. század végi igen ritka települési rendszer még nem okozza a koraújkor folyamán is használt, „hagyományos utak" felhagyását. Úgy tűnik — a terepbejárások alapján kirajzolt lelőhelykataszter függvényében — hogy a georeferált I. katonai felmérés önmagában is alkalmasnak bizonyul a késő középkori úthálózat rekonstruálására, a mai Kiskunság területén. '" A II. katonai felmérés időszakában a benépesedés és gazdasági fejlődés eredményeképpen már beindulnak azok a gazdasági-közigazgatási folyamatok. melyek erőteljesen megváltoztatják az addigi viszonyokat. Ezt akár a templomromok pusztulásának tényéből is le lehet mérni. A 19. században a felerősödő tanyásodás, templom- és útépítések, mocsárlecsapolások, földfeltörések, mind az épített középkori emlékekben, mind a környezetben komoly változásokat okoznak. A 20. században ezek a folyamatok felerősödnek, majd az 1960-as években a táblásított mezőgazdasági müvelés révén elérik csúcspontjukat. Több tucat középkori templomos hely, megszámlálhatatlan középkori telep teljes vagy részleges pusztulása tehető ezekre az időkre. Mégis érdekes jelenségnek lehetünk tanúi. A környezetre gyakorolt újkori emberi hatás az úthálózatot alapjaiban nem érintette. A mai térképek és a 18. századi térképek összehasonlítása után úgy tűnik, még napjaink főbb útjai is levezethetőek a 18. századi. így a középkori úthálózatból, melynek egyes elemei még az Árpád-korban gyökereznek. Az új módszer alkalmazása a gyakorlatban Az alábbiakban két, sokáig régészetileg ismeretlennek minősülő, legújabban a georeferált térképek alapján beazonosított lelőhellyel szemléltetjük azokat a lehetőségeket, melyeket a digitális technika fejlődése, a terepbejárások eredményei és az " Az Árpád-kori úthálózatra nem teljesen illeszthető ez a rendszer. F.mellett, főként néhány főút esetében felmerült a lehetősége a korábbi előzményeknek is, melyet az Árpád-kori. vagy Árpád-kori előzményen létesült középkori lelőhelyek rajzolnak ki. Ilyen egyértelmű nyomvonal a Pest-Szeged Királyi útnak a Félegyháza-Sáregy ház szakasza, ahol az út mentén sorjáznak az Árpád-kori települések. aprólékos, elemző módszer együttműködése nyújthat. Orgoványszállása A kun nevű, kétségtelenül kun vonatkozású Orgovány, a középkori Orgoványszállása, jellemző példája a hiányos adatokból eredő ellentmondásoknak. A mai községtől alig 2 kilométerre délnyugatra azonosították Orgovány-Kápolna lelőhelyet. Itt egy 12-15. századi templommaradványt és templomkörüli temetőt ismer a szakirodalom.'

1 Valószínűsíthető volt, hogy a lelőhely megegyezik a Szabó Kálmán térképmellékletén szereplő egyik ásatási helyszínnel, egyben azonosítható a lelőhely a középkori források Orgovánvszállásával.'" Az azonosításokkal kapcsolatban azért felmerültek nehézségek is, mivel több középkori lelőhely is ismertté vált Orgovány területén. Az idézett térképen három középkori ásatási helyszínt is jelölt Szabó Kálmán. Biczó Piroska az Ürögi tanya mellett, terepbejárás alkalmával egy Árpád-kori rotundát talált. " Az I. katonai felmérés jelölése szerint egy templomrom még állt a 18. század végén Orgovány határain belül. (9. kép) Első ránézésre elhelyezkedése alapján megegyezhetett az OrgoványKápolna területén talált helyszínnel. A georeferált I. katonai felmérés egybevetése a mai térképekkel azonban más irányba terelte az Orgovánnyal kapcsolatos addigi elképzeléseket. A koordináták alapján egy, a Kápolnától 2 kilométerre elhelyezkedő templomos hely mutatkozott, mely távolság csakis egy másik lelőhely meglétével volt magyarázható.'

4 A katonai felmérés adta koordináták nyomán történt helyszíni megfigyelés és a szisztematikus terepbejárás egyértelművé 3

1 KIM Régészeti Adattár 64.36.; KJM leltár 88.22.1-, 44. A nehéz helyzetet mutatja Hatházi Gábor véleménye is, aki szerint mivel több templomos lelőhely is gyanítható Orgovány területén belül, ezek nem egyértelmű adatai miatt csak némi fenntartással lehet kezelni az azonosításokat. 3

3 KJM Régészeti Adattár 79.336. '

4 A georeferálás után is számíthatunk ugyan némi torzulásra. aminek mértéke általában 150-200 méter, de a Kiskunság bármelyik azonosított pontján is csak legfeljebb 800 méter. 183