Rosta Szabolcs szerk.: Kun-kép - A magyarországi kunok hagyatéka (Kiskunfélegyháza, 2009)
Rosta Szabolcs: Új eredmények a kunok Duna-Tisza közi szállásterületének kutatásában
„KUN-KÉP'- A MAGYARORSZÁGI KUNOK. HAGYATÉKA tették, hogy egy eddig nem regisztrált, a 13-16. század között élt nagy kiterjedésű, utak kereszteződésében fekvő templomos települést sikerült azonosítani. (10. kép) Az eddig ismeretlen késő középkori település egyéb kérdéseket is felvetett, hiszen két templomos település ilyen fokú közelsége ebben az időszakban, ezen a területen eddig sehol sem volt tapasztalható. A Kápolna környékén végzett újabb megfigyelés és a korábban előkerült leletanyag pontosabb elemzése, magyarázatot adtak a látszólag ellentmondásos helyzetre. Bár a terepszemlék során gyűjtött anyag a temető korát egyértelműen a 15. századig felhúzza, azonban a környező településről begyűjtött kerámia, döntő többségében a 13. századdal záruló leletanyagot mutatott. A két lelőhely jellemzői alapján arról lehet szó, hogy a lakatlan vidékre beköltöző kunok a korábbi, minden valószínűség szerint a tatárjárás során elpusztult település templomát használták temetkezőhelyként. Mivel a Kápolna környékén elhanyagolható mértékben mutatkozik csak késői telepanyag, így a kunok már a betelepülés után az Izsákra vezető út melletti lelőhelyen laknak. A korai temető felhagyásával majd csak valamikor a 15-16. század folyamán építik fel templomukat immár a településen, ezzel felhagyva évszázadokig használt régi temetőjüket. A gyakorlat nem ismeretlen a kunkutatás számára. Csengelén hasonló helyzet mutatkozott, ahol a kun alapítású késő középkori település, a temetkezésre használt Árpád-kori templomtól távolabb, Fecskésen feküdt. 1' így a Kápolna helyett, sokkal inkább az I. katonai felmérés alapján megtalált Pusztatemplom környezete azonosítható a 15-16. századi forrásokban szereplő Orgoványszállásával. Az I. katonai felmérésen is jelölt de ma is létező útkereszteződésben, a főbb úthoz illeszkedve, annak két oldalán nyúlik el a középkori település. A ma részleteiben használt és aszfaltozott út Kiskunmajsa/Ma/asscrszű//ásűr középkori településről Izsákra/Izsákegyház haladó, így gyaníthatóan középkori eredetű út egyik szakasza, mely Orgoványszállása utcája is volt egyben.' 6 Ettől 3 5 HORVÁTH 2001,226. 3 6 Ennek a helyszínnek a PESTY 1978, 148. délkeleti irányban kb. 6 kilométerre Kargala területén ismert későközépkori lelőhely — ahol 1976ban éremlelet, majd 1979-ben település nyomai kerültek elő — ugyanezen út mentén fekszik. A templomnál nyugati irányba leágazó dűlőút a középkori Páhi felé halad, mely minden bizonnyal elvezet a Kunkép határdombig. A határdomb a leírás szerint Orgovány- és Pálos puszták határán van. De Pálos puszta nincs Orgovány közelében, így valószínűleg Páhi puszta irányában volt a kétségkívül beszédes Kunkép domb, melyen még a 18. század végén is állt a kun süveges, míves faszobor, Orgovány felé fordulva. 3 7 Jelenleg nagy bizonyossággal azonosíthatjuk ismét Szabó Kálmán ásatási helyszíneit, melyek jelölése sematikus térképén egészen pontos. Eszerint a középkori Orgoványszállás mellett ásott a Kápolna területén, illetve kutatta az Ürögi tanya mellett egy kisebb dombon álló Árpád-kori rotunda helyét is. (11. kép) Az Eklézsia sziget mindössze térképeken szereplő földrajzi névként maradt meg. A név már önmagában is felkelti a gyanút, hogy középkori lelőhely található a környéken. A helyszíni szemle során a környező mocsarakból kiemelkedő, szigetszerű földnyelven bronzkori település mellett Árpád-kori település nyomait lehetett megfigyelni. A terület igen nagy kiterjedésű, nagyobbrészt legelő. Ez eredményezhette, hogy a templom helyét nem sikerült azonosítani, de a terület elnevezése miatt is joggal feltételezhetjük ennek létét. Mivel a begyűjtött kerámiaanyag késő középkori települést nem jelez, megkockáztatjuk, hogy az Eklézsia sziget azonosítható Ágasegyháza 1359-es határjárásában csak határpontként szereplő és a leírás alapján nagyjából erre a területre lokalizálható Haylegyházzal/ ecclesie Hayl. (12. kép)" Agasegyháza Ágasegyháza példáján érzékletesen lehet szemléltetni a térképészeti, régészeti, nyelvészeti adatok, 3 7 KJM Régészeti Adattár 79.397. Biczó Piroska, V. Székely György terepbejárásai 3 8 GYÁRFÁS III, 498. 184
