Rosta Szabolcs szerk.: Kun-kép - A magyarországi kunok hagyatéka (Kiskunfélegyháza, 2009)
Rosta Szabolcs: Új eredmények a kunok Duna-Tisza közi szállásterületének kutatásában
„KUN-KÉP'- A MAGYARORSZÁGI KUNOK. HAGYATÉKA közeljövőben az eddigieknél jóval pontosabb képét rajzolhatja fel a Kiskunsági Homokhátság középkori településtörténetének. 7 A 20. század 30-as éveiben, Szabó Kálmán és Papp László Kecskemét környékén tíz év alatt harminchat középkori helyszínen kutatott. s Munkájuk kiterjedt a templom- és temetőfeltárásokra, emellett hamar felismerték a település-ásatás jelentőségét is. Mind Árpád-kori, mind késő középkori lelőhelyeken is végeztek feltárásokat. Ennek a szerteágazó, a régészeti jelenségeket, tárgyakat néprajzi párhuzamokkal összehasonlító munkásságnak az eredményeképpen született meg az a nagyszabású munka, mely a középkori alföldi magyarság régészeti hagyatékának meghatározásával, nagyban segítette a középkori életmód megértését is. Temető- és településásatásaik alapján képesek voltak a késő középkori népesség hagyatékában, életmódjában a kunokhoz köthető elemeket is érzékelni. 9 Munkájuk során megtapasztalták a középkori lelőhelyek nagy számát, mely abban az időben még látványosabban, kevésbé bolygatottan mutatkozott, mint manapság. Felismerték azt a lehetőséget, mely a kiskunsági középkori lelőhelyek egyediségében rejlik, miszerint a hirtelen jött török kori pusztulás majd teljes elnéptelenedés, valamilyen szinten képes volt konzerválni őket. Az ásatások során felhalmozott nagy mennyiségű adat, a lelőhelyek anyagának és dokumentációjának II. világháborús megsemmisülésével pótolhatatlanul elveszett. Széleskörű ásatási tevékenységük helyszíneiről mindössze egy térkép árulkodik, valamint Szabó Kálmán fennmaradt írásai és fel7 Rosta Szabolcs: A Kiskunsági Homokhátság településtörténete a 13-16. században. (Készülő doktori disszertáció, ELTE Doktori Iskola. Témavezető: Laszlovszky József) Pálóczi Horváth András Lászlófalvaszentkirályi munkássága, Biczó Piroska Kecel környéki, Hatházi Gábor Kiskunhalas környéki és mezőföldi valamint Bálint Marianna Dorozsma-Majsa hátsági kutatásai jelentik a készülő disszertáció módszertani előzményeit, valamint jelentenek segítséget egy-egy szűkebb régió vizsgálatában. Biczó Piroska és V. Székely György Bács-Kiskun megyei helyszínelései az elmúlt évtizedek során, több középkori templomos lelőhelyet is érintettek. PÁLÓCZI HORVÁTH 1976.; BICZÓ 1984.; BÁLINT 1998.; HATHÁZI 2000. 8 SZABÓ 1986.; PAPP 1931, 137-152. "SZABÓ 1938. jegyzései. Ezek a legtöbb esetben azonban csak utalnak egy-egy lelőhely főbb leleteire. A nehezen pótolható veszteséget jelzi az is, hogy ásatási helyszíneik azonosítása csak kis részben történt meg az elmúlt évtizedekben, melyek közül több helyen végeztek hitelesítő ásatásokat. 1" Ilyenek HelvéciaMatkó, Lászlófalva-Szentkirály, LadánybeneBene, Nyárlőrinc, Kerekegyháza-Kunpuszta, és Bugac-Felsőmonostor középkori templomos lelőhelyek. 1 1 Kecskemét környékén kívül, szerte a Kiskunságban egyéb helyszíneken is történtek feltárások. Móra Ferenc Öttömös-Templomhalom, Reizner János Csengele-Templomhalom, V. Székely György és Pálóczi Horváth András KiskunmajsaMarispuszta, V. Székely György KecskemétSzentmária Kápolna, Somogyvári Ágnes GátérZöldmező telep és Pálmonostora-Lőrinc tanya, Balogh Csilla Petőfiszállás-Csáki tanya. Gallina Zsolt Tázlár-Templomhegy, Bodoglár-Kőhalom, Kiskunhalas-Kápolna, Bálint Alajos majd Rosta Szabolcs Kiskunfélegyháza-Templomhalom, Rosta Szabolcs Szank-Kápolnadülő lelőhelyeken érintett középkori templomot vagy temetőt. 1 2 Az elért eredmények mellett a fenti ásatások hiányossága többnyire az, hogy azok legtöbbször csak a középkori templomra, esetleg a templom körüli temető kisebb részletére koncentrálódtak. A Kiskunságban történt feltárások közül jelentőségében mindenképpen kiemelkednek Horváth Ferenc csengelei és Pálóczi Horváth András (valamint munkáját folytatva B. Sárosi Edit) szentkirályi feltárásai. Csengele szerepe fő jelentőségén túl — melyet az első, Magyarországon hiteles körülmények közt feltárt kun előkelő sírja jelent — példát mutatott arra is, hogy milyen eszközök szükségeltetnek a modern településtörténeti kutatáshoz. A régészeti 1 0 A templomalaprajzok hitelesítő ásatása után jelentkező eltérések felvetik a kétséget az egykori ásatások pontosságát illetően. Mind Bene, mind Monostor templomainak esetében jelentős különbségek mutatkoztak. 1 1 SIKLÓSI 1999.; V. SZÉKELY 1980.; 2000., B. SÁROSI 2002.; PÁLÓCZI HORVÁTH 1976. 1 2 MÓRA 1906.; REIZNER 1892.; V. SZÉKELY 1989.; SOMOGYVÁRI 1985., 1989.; GALLINA 1999.; BÁLINT 1956. 176
