Rosta Szabolcs szerk.: Kun-kép - A magyarországi kunok hagyatéka (Kiskunfélegyháza, 2009)

Fogas Ottó: A gótikus feliratos csatok európai elterjedése

FOGAS OTTO: A GÓTIKUS FELIRATOS CSATOK EURÓPAI ELTERJEDESE el a kunokat a megtéréstől dézsmakövetelésekkel. 1351-ben 1. Lajos ugyanezzel a kéréssel fordult a pápához. 1354-ben Böcsör fia Péter, Kabak fia Baramuk és Veszteg Gál kunok azzal a kitétellel kapják meg Szentkirály és Mindszent pusztákat, hogy ott letelepedjenek és keresztények módjára éljenek.

1,

0 Az 1399-es pápai rendeletből tudjuk, hogy a már megalakult kun és jász egyházak lelkészei a plébániájukhoz tartozó szállásokon a ferencesek által megtérítetteket, csak fizetség fejében engedték a ferences templomba temetkezni, illetve, ha a frissen megtértek bárminemű, az új templom díszítésére szolgáló ajándékot adtak, annak a negyedrészét maguknak követelték. Mivel ez a viszály kedvezőtlenül hatott a térítés menetére, a pápa a helyi lelkészek követeléseit jogtalannak ítélte.

13

1 Ez nemcsak arra világít rá, hogy a felső vezetés inkább a ferencesek, mint a helyi lelkészek pártját fogta, hanem arra is, hogy a helyi templom jelenlététől függetlenül a szállásterületeken még mindig kellett téríteni. Mindehhez hozzátartozik még az is, hogy a kunok törzsterületén található temetőkben alig-alig lehet megfogni a 13. századi, illetve a 14. század eleji sírokat.

13

2 Mindent egybevetve, a krónikák és a források egybehangzó véleménye alapján a betelepülésüktől a 14. század közepéig a kunok többsége nomadizál, nem épít templomokat és jobbára pogány szokások szerint él.

1" Ezzel szemben a 14. század második felétől temetőik általánossá válnak, a 1415. század fordulójától pedig, a templomépítések korábban nem látott mértékkel indulnak be. A kunok és a jászok végleges megtérítésére az utolsó nagyszabású akciót I. Lajos indította 1348ban. illetve 1354-ben. IV. Kelemen pápától leiratot eszközölt ki, melyben a pápa felszólította Márton 13

0 GYÖRFFY 1953,263. 13

1 SELMECZI 1992a, 176-178. I j

2 Ennek legszembeötlőbb példája Csengele: az 1250-es években a templom mellé eltemetett vezéri sírtól függetlenül, a temetőt csak a 14. század közepétől kezdik el rendszeresen használni. HORVÁTH 2001, 68„ 7

4' Természetesen vannak kivételek: a kunok Dunántúli tömbje, mely a törzsterületből kiszakadva a későbbi Hantos széknek nevezett területre költözött, a perkátai feltárás tanulsága szerint már a 13/14. század fordulóján letelepült. HATHÁZI 2004, 192-194. tartományfőnököt, hogy küldjön térítőket a kunok „megszelídítésére". Az ekkor beinduló ferences térítés hatására jelennek meg az Alföldön az egyhajós, viszonylag nagyméretű, a nyolcszög három oldalával záródó szentélyű templomok.

1,

4 Ez a templomépítési hullám a 15. század végéig tart, és egyben a térítés befejezését, valamint a kunok és jászok feudális rendbe való végleges beilleszkedését is jelenti. Erre az időre, néhány kivételtől eltekintve, valamennyi szállásbirtokon felépült a templom.

1

3""

1 Nagy Lajos katonai vállalkozásaiban a 14. század közepéig folyamatosan ott találjuk a kunokat. Szerepük még ekkora sem halványult el: az olasz krónikák szerint a magyar hadban nagyszámú az íjjal-nyíllal felszerelt könnyülovas, akiket a király nemcsak kisegítő hadként alkalmazott, hanem önállóan is csatába vetett. Mégis, a 14. század második felére, a mindenkori királyt immár 100 éve folyamatosan szolgáló kun lovasok egyszerre csak eltűnnek a forrásokból.

1,1

1 Ez is inkább arra utal, hogy a tömegesen letelepedő kunok már nem akarnak katonai szolgálatot vállalni és nem arra, hogy a katonai jelentőségük elvesztése miatt kényszerülnek letelepedni.

1,

7 Mindezzel nem azt állítom, hogy a ferences térítés előtt ne lettek volna már letelepült, keresztény hitben élő kunok, valamint a száz éve folyamatosan tartó térítésnek ne lettek volna eredményei, csak azt, hogy a nagyarányú, tömeges letelepedés, a szállástemetők általános használata és a viszonylag sokáig elhúzódó megtérés gyors lezárása nem véletlenül, épp a ferences rendi térítésekkel esik egybe. A ferencesek látványos sikere abban rejlett, hogy a nép között forogtak, szórakoztató, anekdotázó, helyhez és egyénekhez alkalmazkodó, az egyszerű emberek számára is érthető anyanyelvi prédikálást tartottak.

13

8 13

4 Az Árpád-kori templomok megújításának és kibővítésének szintén ez a kezdete. SELMECZI 1992a 145., 179. 13

5 SELMECZI 1992a, 179. 13

6 PÁLÓCZI 1989, 72-73. 13

7 Elég csak a Képes Krónika címlapjára gondolni: az 1360 körül készült miniatúra, a jászok-kunok még meglévő katonai fontosságára és pogány viseletére is jó példa. 163