Rosta Szabolcs szerk.: Kun-kép - A magyarországi kunok hagyatéka (Kiskunfélegyháza, 2009)

Fogas Ottó: A gótikus feliratos csatok európai elterjedése

FOGAS OTTO: A GÓTIKUS FELIRATOS CSATOK EURÓPAI ELTERJEDESE Fogas Otto A gótikus feliratos csatok európai elterjedése Bevezetés Az egykori szobor- és sírkőábrázolások alapján, a 13-14. századi Nyugat-Európában a viselet közkedvelt tartozéknak számított a változatos formavilággal és mérettel rendelkező, aranyból, ezüstből, illetve rézből-bronzból készült, a felsőruházat összefogására szolgáló karika-kapocs, vagy más néven ruhacsat.

1 A feliratos csatok ennek a széles körben elterjedt tárgytípusnak az egyik alcsoportját képviselik. A hazai kutatás elsősorban a 13-14. századra keltezhető kincsleletekben felbukkanó, valamint a nemesfémből, főleg az aranyból, ezüstből készült, tehát az előkelők viseletéhez tartozó, és inkább ékszernek minősülő ruhacsatokkal foglalkozott eddig.

2 Ezekből azonban a feliratos típusok mindvégig hiányoznak, vagyis az eddigi leletek alapján az állapítható meg, hogy a magyarországi elit luxusigényét inkább a divatcikk más variánsai elégítették ki.

3 Talán ezzel magyarázható, hogy a Kárpátmedencei gótikus feliratos csatokról napjainkig nem jelent meg olyan önálló tanulmány, mely az egész leletkört minden részletre kiterjedően tárgyalná. A magyar kutatás e hiányosságát Hatházi Gábor kiváló munkái jelentős mértékben pótolták, nemcsak az egykori történeti Magyarország egész 1 KOVÁCS 1973, 80-87.; 1998, 227-235., 144-160. k.; PARÁDI 1975, 150.; ZSÁMBÉKI 1983, 105. 2 PARÁDI 1973, 128-130., 132-133., 146-151.; 1990, 74-78.; KOVÁCS 1973,80-87.; 1998,227-235.; ZSÁMBÉKI 1983, 105-106., 109., 115-1 16., 119. E megállapítást árnyalhatja — de a mennyiségi arányok tekintetében továbbra sem befolyásolja lényegesen — az a nemrégiben felbukkant, 13. század végére keltezhető (AMO feliratos?) arany példány, melyet a KÖH állami elővásárlási keretéből szerzett meg a MNM részére. Lelőhelye ismeretlen, szakmailag közöletlen. a vásárlás tényét és a tárgy fotóját Buzinkay Péter közli: A Hivatal műtárgyvédelem eredményei 2003-ban. Örökségvédelem VIII. évf. 3. sz. (2004. április 6-8.); HATHÁZI 2004, 97., 102. területéről felgyüjtve és rendszerezve az addig ismert példányokat (összesen 19 db-ot), de a külföldi párhuzamok segítségével az európai kultúrkörbe is beillesztve a tárgytípust.

4 Megállapította, hogy a feliratos csatok idegen eredetűek a középkori magyar anyagi kultúrában, gyökereik a nyugatabbi Európába vezetnek, és a 13. század közepétől a 15. század elejéig ívelő divatja igen széles körű (más divatcikkeken, pl. gyűrűkön, préselt lemezeken is követhető) európai összefüggésrendszerbe ágyazódik. Az egyes darabok előállítási technikája, anyaga és díszítése alapján, időrendi és vagyonitársadalmi szempontból egyaránt több generációra és belső csoportra bontható, továbbá a feliratok nyelvéből ítélve (mely nem mindig latin) bizonyos „előállító" országok is azonosíthatók. A középkori magyar királyság területén meghonosodott csoport e divatcikk legkésőbbi (14. század második fele15. század eleje közé keltezhető), főként öntött bronz illetve réz példányokból álló „köznépi" generációja, s gyökerei német területre vezetnek, de német származási helye nem hozható szoros és kizárólagos összefüggésbe sem a német lovagrend, sem a Hanza befolyási övezetével, mint azt — a Kárpát-medencei előfordulások ismeretének hiányában — a német kutatás eddig vélte. A gótikus feliratos csatok európai elterjedése A feliratos csatok Európa több régiójában is fellelhetőek: a Victoria & Albert Museum 23 példánya mellett a Louvre gyűjteményéből sem hiányoznak.

3 Legnagyobb számban azonban Európa északabbi országaiban — Németország, Dánia, Lengyelország, Skandinávia és a Balti államok, valamint szórványosan orosz, finn és skót területeken — találjuk meg őket: Ingo Heindel 45 lelőhelyről 4 HATHÁZI 2004a, 96-103.; 2004b, 207-220. 5 LIGHTBOWN 1992,491-499.; TABURETDELAHAYE 1998, 236-237. 147