Rosta Szabolcs szerk.: Kun-kép - A magyarországi kunok hagyatéka (Kiskunfélegyháza, 2009)

Fogas Ottó: A gótikus feliratos csatok európai elterjedése

„KUN-KÉP

'- A MAGYARORSZÁGI KUNOK

. HAGYATÉKA 90 példányt tudott összegyűjteni. A csatokat két fő típusra és azon belül több csoportra osztotta, mely alapján megkülönböztette az egyszerű, feliratos példányokat — általa „AVE MARIA"-nak nevezetteket — a kézfogás plasztikus díszítőmotívumával is kiegészülő, tehát jegyajándékra, illetve kézfogóra utaló, ún. „Hanttruwebratze" csatoktól.

6 A feliratok nyelve angol és francia területen a latin mellett középangol és francia, míg a többi régióban — egy középfelnémet kivétellel — kizárólag latin. Viselőikben elsősorban az európai városi polgárságot és nemességet, valamint a klérus tagjait sejthetjük. Ezen a tárgytípuson túlnyomórészt vallási jellegű szövegeket, leggyakrabban az angyali üdvözlet valamilyen rövidített formáját illetve kezdő szavait találjuk: AVE MARIA GRACIA PLENA; AVE MARIA; AVEMA; AVE MARI GRACI stb.

8 Éppen ezért a feliratos csatokat Heindel egységesen Ave Maria-csatoknak nevezte el, és a fohász népszerűségét a 12-13. században megjelenő, a Mária-kultuszt ápoló és terjesztő különböző szerzetesrendek befolyásának tartja." Ez az elnevezés azonban nem túl találó, hiszen éppen a szerző által megállapított, 5 különböző csoportra osztott feliratok mutatják, hogy az egyéb vallási szövegek mellett nem ritkák a világiak sem,

1

0 sőt az angol és francia nyelvterületen inkább ezek vannak túlsúlyban." A Kárpát-medencei példányok nélkül kirajzolódó elterjedést Heindel a Lübeck központú Hanza kereskedelmével, valamint az ezzel szorosan öszszefüggő, a Mária-kultuszt is hordozó német lovagrend keleti térnyerésével magyarázza.

1

2 Ennek a megállapításnak azonban a középangol, francia szerb és olasz nyelvű világi feliratok, valamint a német lovagrend és a Hanza befolyási övezetéhez 6 HEINDEL 1986, 65-79.; 1989, 85-87.; 1990, 12.; 1993,218-227. 7 HEINDEL 1986, 71-72.; 1989, 85-87. 8 Ave Maria gratia plena. Dominus tecum, benedicta tu in mulieribus et benedictus fructus ventris tui Jesus. LUKÁCS I, 28. 'HEINDEL 1986, 67-68. 1

0 HEINDEL 1986,67-71. 1

1 LIGHTBOWN 1992, 491-499., 2-7., 10-12., 15-16., 19-27., 29-30. 1

2 HEINDEL 1986, 65-74.; 1989, 85-87. nem tartozó magyarországi csatok is ellentmondani látszanak. Inkább csak annyi állapítható meg, hogy gyökerei valószínűleg német területen keresendők, de a Hanza és főleg a német lovagrend befolyási körzeténél jóval szélesebb körű, általános európai szokással állunk itt szemben.'

1 A ruhacsatok viselettörténetével foglalkozó külföldi és hazai kutatók, a középkori ábrázolások alapján egybehangzóan arra a megállapításra jutottak, hogy ez a mind a női, mind a férfi viseletben egyaránt megtalálható, széles körben elterjedt tárgytípus — melynek a feliratos csatok csak az egyik alcsoportját jelentik — a ruha felső nyílásának, nyakkivágásának összefogására, valamint a köpeny először váll feletti (13. század), majd a későbbiekben a nyak alatti (14. század) összekapcsolására szolgált. Abban is egyetértenek, hogy ezek a nyugat-európai felsőruházat szerves részét alkotó ötvöstermékek a 13. század közepétől egészen a 14. század végéig, 15. század elejéig voltak használatban.

1

4 Gótikus feliratos csatok a Kárpátmedencében Mostanra a Kárpát-medencében 15 lelőhelyről, összesen 28 darab gótikus feliratú csatot ismerünk. (Ehhez a tárgytípushoz szorosan köthető még egy rovásfeliratos, illetve egy tamgajeles példány is.) Ehhez hozzátehető, hogy további (még közöletlen) darabok napvilágra kerüléséről is tudomásunk van.

1

5 Az emlékkör alábbi adattárában a tárgyak finomabb részletvizsgálatai (egyedi tárgyleírások, elemzések, felirat feloldások) mellett kiemelt 1

3 HATHÁZI 2004, 97-99. 1

4 KOVÁCS 1973, 80-81.; 1998, 227-229.; HEINDEL 1986, 72.; 1989, 90-91.; 1993, 223-225.; LOVAG 1999, 91. 1

5 A 62-es út elkerülőjének nyomvonala által érintett Perkáta-Nyúli dülő lelőhelyen jelenleg is folyik egy, az Árpád-kortól a késő középkorig használt templom és temetőjének a feltárása. Az eddig előkerült, mintegy 2000 sírban, illetve a temető földjében az ásatásvezető régész, Kovács Lóránd Olivér szíves szóbeli közlése szerint több mint tíz feliratos gótikus csatot találtak. A temető anyagának feldolgozása e tanulmány több adatát is jelentősen befolyásolni fogja majd. 148