Bárth János (szerk.): Fakuló színek. A 7. Duna-Tisza közi nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia (Baja, 2008. június 19-20.) előadásai (Baja - Kecskemét, 2009)

Fehér Zoltán: A bátyaiak hajnal elé imádkozása és napbanézése

nézést én nem tudom, mer mondom, én mindig este szoktam mönni. Én a napfölkeltét Hasznoson láttam, mikor ott vótam búcsúba. Az nem Kisasszonynapkor van, az szeptember 12-én van Mária nevenapján. Éjfélkor vót éjféli mise, utána körösztút. És akkor mondta a plébános úr, hogy most pihenő. És amikor röggel fölkeltünk, erdőbe van az kis kápolna, hát ott a bátyaiak egy öten-hatan összejöttünk. Hát mondom az egyiknek: Hát ide figyelj, hát milyen vagy te? Azt mondja: Mér? Hát mondom: A félarcod sárga, a fele piros, a kezeid ződek. Hogy van ez? Hát ahogy nézzük az erdőt, a fákon körösztül a Nap olyan sugarakat adott, hogy százszinűek vótunk. Százszínüek! De az csodálatos vót. Mér van ez? Hát a Szűz Máriának örül a Nap, hogy a nevenapja van neki. Hát a másik mondja neköm: Ne gondódd, hogy te nem így néző ki! Hát én mondom, még ilyet nem láttam.

NAPKELTÉHEZ KAPCSOLÓDÓ EGYÉB HIEDELMEK

Egy keceli 18. századi levéltári adat szerint egy tudós pásztor a Napban látja meg az elveszett csikókat.33A javas is a Naptól kap segítséget gyógyításához. A bátyai tudós gulyás Pajika dedó értett az állatok gyógyításához is. Mesélik, hogy amikor megérkezett a beteg állathoz sapkája mindig a hóna alatt vót, s az vót a „káromkodása" „suncemu njegovo!"(azt a ragyogó Napot/)34 (Lehet, hogy ez nem is káromkodásként, hanem inkább segítségül hívásként hangzott el.)

Közismert, hogy az emberiség jelképrendszereiben a tűz az égi tűz, a Nap megfelelője. Besenczi Sándor, amikor az ordasi A. Zsigát-megkérdezte, igaz-e, hogy D. István a híres javas öreg korában már nem tudott gyógyítani, ő ezt válaszolta: Igaz bizony, mer má öreg vót, és három hajnalokon nem tudta kiállni, hogy ne gyújtson tüzet. Lőhet, hogy azér nem sikerült neki, mer vizelt előtte, vagy szólt valamit a feleségihöz.35 A hiedelemközlésből kiderül, hogy a Nap segítségével gyógyító javas, működése előtt nem veheti igénybe a Nap földi megfelelőjét, a tüzet, és nem elégítheti testi szükségleteit.

A hajnal a napkelte időszaka. Sok adatunkban szerepelhet még a hajnal implicite, amikor az adatközlő reggelt, kora reggelt, sőt éjszakát mond, akkor is. Ezt az időszakot a Kalocsai Sárközben sötenyös vagy söthenyes időnek is mondják. Ez az időhatár az éjszakát, a természetfölötti lények idejét és a nappalt, az emberi világ idejét választja el/6 Mint ahogyan az emberi és szellemi világ térfelét elválasztó határokhoz, (kerítés, kapu, ajtó, ablak, küszöb, híd, mezsgye, stb.) ehhez az időhatárhoz is sokféle hiedelem fűződik.

Mindebből következik, hogy bizonyos tevékenységeket napnyugta után tilos végezni. Az éjszaka uralkodó rossz szellemek ugyanis az integer rész megszerzésével ronthatnak. Naplement után nem adnak ki tejet a házból, hogy meg ne rontsák a tehenet/7 Naplement után nem öntötték ki a gyerek fürdővizét, mert nyugtalan lett volna az álma.3*

A borjú alakú kísértet csak napkeltéig ijesztgeti áldozatát a szanki mondában. Sőt ezt meg is mondja napkeltekor: Szerencséd, hogy lejárt az időm, mer máskülönben eltettünk volna láb alól! - mondta kísértet39

33 FEHÉR Zoltán 2004. 541. (Bárth János levéltári adata.)

3J FEHÉR Zoltán 1975.

35 BESENCZI Sándor:

36 PÓCSÉva 1983.

37 Uo. 949, 950.

38 Uo. 928.

39 FEHÉR Zoltán 2003. 565.

71