Bárth János (szerk.): Fakuló színek. A 7. Duna-Tisza közi nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia (Baja, 2008. június 19-20.) előadásai (Baja - Kecskemét, 2009)
Fehér Zoltán: A bátyaiak hajnal elé imádkozása és napbanézése
A keceli tudós pásztor azzal érte el, hogy gulyája nem széledt szét, hogy hajnalban (nyilván Szent György nap hajnalán) ingbe-gatyába körüljárta a legelőt.40 Ugyanezt tette a bátyai Kapitány István gulyás is, aki fia emlékezése szerint már nem tudott a hagyományos ingbe-bőgatyába öltözni, hát a felesége pöndölyét vette magára ilyenkor.41 A következő hiedelemszokás bár keresztény ünnephez kötődik, teljesen néphit jellegű. A napkeltekor végzett csirke-áldozat tulajdonképpen a Napnak szól. Kecelen ugyanis nagypénteken napfölkelte előtt csirkét vágtak bűnbocsánatra. A vérét nem vették föl, csak a húsát vasárnap fogyasztották,42 Bátyán ugyanezt a búzavetés előtti hajnalon végzik termékenységvarázslás céljából. A csirke vérének kieresztésekor ezt mondják: Szórja búza, szórja!43 44 Köztudott, hogy a Napról úgy beszélünk, mintha élőlény lenne, amikor azt mondjuk róla, hogy felkel, ballag, delel, lenyugszik, leáldozik. Ezeket a megszokott szavakat már nem is érezzük megszemélyesítésnek. Ha azonban azt halljuk, hogy a Nap lát, felfigyelünk, mint például abban a bátyai hiedelemközlésben, amelyben arról van szó, hogy miért temették el éjszaka az öngyilkosokat. A Remenice felé, a Hármashatárhoz temették éjjel azokat, akik fölakasztották magukat, öngyilkosok lettek, akiket a vízből fogtak ki. Azért éjjel, hogy a Nap ne lássa, hogy ne legyen a községnek kára, jégverés. Így csak egy sarkát verte el, ha vót. Pap nélkül temették.44 Hogy a Nap Isten szeme, egy moldvai csángó így beszélt Bosnyák Sándornak: Az Isten szeme a Nap. Az áldott Nap mindent lát "45 A gyógyítások egynémelyikét szintén napkelte előtt kell végezni. Szánkon a hideglelést így gyógyították: Három hajnalba letérdepeltetett a küszöbre, de ő is letérdepelt, s a Nap felé tekintve mindketten elmondtuk az úrangyalát. Utána felajánlottuk a bajt Krisztus szenvedéséért. Elhagyott a hideglelés,46 Ugyanitt a Szent Antal tüzére is három napkelte előtt kell rácsiholni imádkozás közben.47 A hidegrázást is ilyenkor gyógyították: Azt mondták a részösök, hogy napfőkőtt előtt keljek föl, vögyek le egy lisztes zsákru madzagot, mönjek ki a körösztútra. Kössem a hátam mögött hurokra a madzagot, s mondjam azt „Akkor lejjön ki engömet a hideg, mikor én ezt innen levöszöm”48 A farkassötétséget is napkelte előtt gyógyították. Marhamájat sótlanul parázsban sütötték meg szabad katlanban, és nyolc napig napfölkelte előtt azt kellett enni*9 A rontást így gyógyították: A kövesútra tettem napkőtt előtt egy sapkát. Oszt azt csinátam, oszt elmúlt50 A keceli patkányos ember (Szömők Gyura) főkelt, elgyütt három reggel. Hajnaba főkelt szótlanul kerülte a tanyát meztelen, ustorral. Szótlanbul, éjfél után.5' A rontó-serkentő harmatszedésre így adtak tanácsot: ha én sokat akarok fejni, akkó menjek ki a harmatra, míg fő nem gyün a Nap. Addig az iglicék virágját szedjem le, oszt arra fejjem a tejet52 A harmatszedést Szent György nap hajnalán kell végezni, mint az a következőkből kiderül: Akkor épp Szent György nap előtt való napokba mentem hozzájuk. Hát Szent György nap reggelin korán reggel kimentem, hát az asszony egy nagy 40 Uo. 540. 41 Ak.: Kapitány László 45 é. 1996. 42 FEHÉR Zoltán 2004. 275. 43 FEHÉR Zoltán 1975. 997., 998. 44 FEHÉR Zoltán 1975. 568. 45 BOSNYÁK Sándor 1978/2. 20-22. 46 FEHÉR Zoltán 2003. 842. 41 Uo. 848. 48 Uo. 886. 49 Uo. 1100. 50 Uo. 840. 51 Uo. 546. 52 Uo. 689 72
