Bárth János (szerk.): Fakuló színek. A 7. Duna-Tisza közi nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia (Baja, 2008. június 19-20.) előadásai (Baja - Kecskemét, 2009)
Fehér Zoltán: A bátyaiak hajnal elé imádkozása és napbanézése
adottaknak is vizet üvegben, amiben aztán megmosdanak azok is.1*Mikor Jézust kísérték halálra, a Genezáreti tóhoz mentek. Ennek emlékére van a folyóvízben való mosdás.14 15 A FÖLKELŐ NAP KÖSZÖNTÉSE, A NAPBANÉZÉS A fölkelő nap köszöntése, a napbanézés a hajnal elé imádkozással ellentétben inkább kollektív szokás, bár előfordul magános gyakorlata is. Tartalma pedig az Isten iránti hódolat. Bosnyák Sándor gyűjtései alapján megállapította, hogy az ezekhez hasonló szokások a napkultusz maradványai, és a magyar népi kultúrában sokfelé megtalálhatók.16 A kisasszonynapi (szept. 8.) napbanézés szokása Mária megpillantásának céljából számos helyen szokásban van. Szanki és keceli katolikusok csakúgy tudnak róla, mint a bátyaiak vagy a zagyvarékasiak.17 Jankovics Marcell szerint a hiedelem a napistent szülő istenanya képzetében gyökeredzik. Mária a „hajnali szép csillag”, „Napot szülő Csillag, szentséges Szűz Mária, kiből az igazság Napja, Krisztus, a mi Istenünk támad".18 19 A felkelő Napban megjelenő Boldogasszony, mint azt ugyancsak Jankovics Marcell írja, a Jelenések könyvében megidézett Napba öltözött terhes asszonyt, „az Igazság Napjával", Jézussal viselős Szűzanyát testesíti meg.19 A kereszténységben Krisztus születésével új időszámítás kezdődött, de korábban már a zsidók is a Nap és a Hold együttállásától számították az új évet. E csillagászati mondanivaló idővel tovább gazdagodott - írja Jankovics -, s a Nap és a Hold kettőse, azt követően, hogy Mária Venus örökébe lépett, a Vénusz bolygóval hármassá bővült. Ami csillagászati értelemben a Nap-Hold- Vénusz együttállást jelent. Más szóval, ha sem este, sem napfölkelte előtt nem látható a Vénusz, tudni lehet, hogy együtt áll a Nappal, „Napba öltözött”. Hogy Kisasszonynapkor mi ennek a jelentősége? A csillaghit szerint a Vénusz a Szűzben „ romlásban ” van, ami ez esetben úgy értendő, hogy sem nem leány, sem nem szabad asszony többé, méhébe fogadta fiát20 Kálmány Lajos valószínűsítette először, hogy a Kisasszony, és Boldogasszony a pogány magyarság istenasszonyai lehettek.21 Boldogasszony az anya, lánya pedig a Kisasszony. Gondolatmenetét tovább vive feltételezhetjük, hogy hősmeséinkben a királyteasszonyok elrablása, föld alá (Alsó világba) vitele nem más, mint az égitestek fogságba vetése.22 A felkelő nap köszöntésében nem a kérés, hanem a hódolat, a magasztalás csendül ki. (Euergetikus ima.) Ám a szegedi javasasszonyok gyógyító imájából, tehát egy más funkciójú (kérő, mágikus) szövegből is23, amikor a Naphoz fordultak, miként erről Ko14 FEHÉR Zoltán 1975. 946. 15 Uo. 947. 16 BOSNYÁK Sándor 1973. 17 FEHÉR Zoltán 2003. 1., 2004. 1, 2., 1975. 1. PÓCS Éva 1967. 1. Fontos, hogy a csiksomlyói és más pünkösdi búcsúkban is szokás volt a felkelő napba nézni, ám akkor a Napban a Szentleiket látták. Vö.: BARNA Gábor 1994. 206-207. 18 JANKOVICS Marcell 1997. 243. 19 Uo. Jü u9-21 KÁLMÁNY Lajos: Boldogasszony, ősvallásunk istenasszonya. (1885) DIÓSZEGI Vilmos Bp. 1971. 319- 338. 22 Vő.: JANKOVICS 1997. 243. Boldogasszony és Kisasszony az obi-ugor mitológia földanya-esthajnalcsillag-úrnő kettősében ugyanaz a páros figyelhető meg, mint Déméter (Gabonaanya) és Koré (Gabonaleány) párosában. Kisasszonynap pedig a vetés előkészületének ideje. Vetéskor a mag a földbe (föld alá kerül). 23 A miatyánk is a hódolat szavaival indul, mielőtt kéréseinket terjesztenénk Isten elé. 69
