Bárth János (szerk.): Fakuló színek. A 7. Duna-Tisza közi nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia (Baja, 2008. június 19-20.) előadásai (Baja - Kecskemét, 2009)
Kelemen Zsuzsa: "Tudunk egymásról, mint öröm és bánta." Cigány gyerekek az általános iskolában
A cigány gyerekeket nagyobb számban oktató iskolák felszereltsége nagy különbséget mutat országszerte. Vannak új, felújított, de életveszélyes, angol WC-vel ellátatlan intézmények is. Mindezek mellett a legfontosabb mégis a pedagógusok felkészültsége. Sajnos, ahol számszerűen magas a cigány tanulók száma, gyakran pont ott a legalacsonyabb a pedagógusok képzettsége. Kemény István és Havas Gábor kutatása számot ad arról, hogy az általuk vizsgált iskolákban a pedagógusok 30%-a nem rendelkezett pedagógus végzettséggel. Az ilyen iskolákban tanítók feladata az átlagosnál nehezebb, a többség átmenetileg tanít ilyen intézményekben, mivel ahogy lehetőség adódik rá, továbbáll. A munkájuk sikertelensége miatt hamar közönyössé válnak, reménytelennek érzik munkájukat. A tanítóképző főiskolák nem is készítik fel őket arra, miként kezeljék a felmerülő problémákat. Kevés a fejlesztő és gyógypedagógus. Nem is szólva a nyelvi hátrányról, különös tekintettel a kétnyelvű, cigány nyelvet is használó tanulók esetében. Mit tehet egy olyan iskola, amely szeretne segítséget nyújtani, és megkönnyíteni a cigány tanulók általános iskolai éveit, majd továbbtanulását? TÖRVÉNYI SZABÁLYOZÁS Az Európai Unió nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint hogy 2010-re az európai lesz a legversenyképesebb, tudás alapú gazdaság, valamint egyre jobb munkahelyeket teremt, biztosítva ezzel a társadalmi kohéziót. Ezért igen fontos, hogy az iskolai szelektivitást csökkentsük, s a hátrányos helyzetű gyermekek számára elérhetővé tegyük a minőségi oktatást. De kit is tekintünk hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetűnek? A 2006/2007-es tanévtől hátrányos helyzetű tanulónak minősül az a gyermek, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát megállapították. Halmozottan hátrányos helyzetű az a tanuló, akinek a) egyik szülője iskolai végzettsége sem magasabb a 8 általánosnál, és gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak; b) akit tartós nevelésbe vettek; c) akit a jegyző védelembe vett, és egyik szülőnek sem magasabb a végzettsége 8 általánosnál. 2007. január 1 -je óta a HHH tanulók nyilvántartása a jegyző feladatkörébe tartozik. Adatvédelmi okokból az 1993/94. tanévtől az iskolákban nincs etnikai alapú nyilvántartás. Nincs pontos adat a roma tanulók számáról, az adatszolgáltatás nem kötelező. Ezért amikor pl. kiírnak egy pályázatot, a törvényi besorolás érvényesül és nem etnikai. A halmozottan hátrányos helyzetűek között a fent leírt törvényi szabályozás a romákra különös tekintettel fogalmazódik meg. PROGRAMOK AZ EGYENLŐTLENSÉGEK, A KIREKESZTÉS ELLEN, KÖRSÉTA EGY BAJAI ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN A bajai Újvárosi ÁMK Általános Iskolájának Felsővárosi Tagintézményében több mint 150 éve működik alapfokú oktatás. A kistérségben a lakosság kevesebb mint 10%-a roma származású, de az említett intézményben az arány meghaladja a 10%-ot. Jelenleg a 189 tanulóból 34 HHH-s tanuló van. Romákról pontos adatunk nincs. A Bajai Kisebbségi Cigány Önkormányzattal együttműködési megállapodást kötött az intézmény. Az önkormányzattól az iskolakezdés megsegítése érdekében pénzbeli hozzájárulást igényelhetnek azok a családok, akik vállalják romaságukat. 169
