Edvi Illés Károly: Emlékeim a szegedi várból (Kecskemét, 2009)

Edvi Illés Károly: Emlékeim a szegedi várból

A feketeleves azonban még csak most következett. A puszták fiát szabóságra fogták s mikor már elgyöngült, kötőtűt adtak kezébe, s megtanították strimflit27 kötni. A puszta helyett szűk cella, tüzes paripa helyett szabószék, karikás ostor, karabélycső helyett kötőtű és strimfli! Ilyen változáson ment át a rablóvezér sorsa.

Végre a kötőtűt sem bírta el. Kórházba került s a betegágyon lassú sínylődéssel végezte be viszontagságteljes pályafutását.

Halála napjául 1878 november 22-ike van följegyezve a sza- mosújvári fegyintézet törzskönyvében. Koponyáját, mint ritkaságot, Budapesten, az orvosi múzeumban őrzik, nevét és tetteit pedig a magyar költészetnek nem egy remeke örökítette meg.

*

így szakadt vége a rablókirály életének s vele egy sötét korszaknak.

Visszaemlékezéseim ezen szomorú idők képét, a gonoszok világának belsejét s ebben egy eltévedt, de nem minden erény nélküli embertársunknak a gonosztettekben kimagasló alakját tárta fel előttünk.

S ha az imént feltárult képek összbenyomását mérlegeljük: nem zárkózhatunk el annak az igazságnak megállapítása elől, hogy mind az a gonoszság, mind az a sok rossz, mely évtizedeken át egyes emberek cselekedeteiben megnyilatkozott, nem csupán az ő bűnük és gonoszságuk volt, hanem velük együtt nagymértékben terheli azt a kort és azt a társadalmat is, amelyben éltek.

27 Strimfli: harisnya.

128