Edvi Illés Károly: Emlékeim a szegedi várból (Kecskemét, 2009)

Perbeszédek Rózsa Sándor bűnperében az Aradi Királyi Törvényszék delegált tanácsa előtt Szegeden 1872. december 24-én

PERBESZÉDEK RÓZSA SÁNDOR BŰNPERÉBEN AZ ARADI KIRÁLYI TÖRVÉNYSZÉK DELEGÁLT TANÁCSA ELŐTT SZEGEDEN 1872. DECEMBER 24-ÉN Edvi Illés Károly: Királyi ügyészi vádbeszéd (A Elon 1872. december 27. - Esti kiadás) Midőn több napi tárgyalás és a bűntettek egész sorozatának legom- bolyítása után, most az utolsó bűnténynél a t. kir. törvényszék íté­lését váró vádlottak ellen büntetés kiszabási indítvánnyal lépek föl, komor feladat megoldására, komoly kötelesség teljesítésére kell vállalkoznom. Az emberi szenvedélyek elfajulásának legkülönbözőbb ár­nyalatai, három évtized sötét bűneinek legváltozatosabb fajai egy­beolvadva alkotják azon képet, melyeket az itt jelenlevő vádlottak személyei és bűnei képviselnek; társadalmi bajok és egyéni rossz lelkűség képezik azon indokokat, melyek e képet létrehozták. A botbüntetés virágzó korszakára emlékeztet Rózsa Sándor első föllépése, midőn a reá mért botütésektől való félelem miatt, az 1837-dik évben börtönéből megszökött; a 30-as és 40-es évek pát- riárchális időszakát, s velük a pásztor s betyárélet kalandos tényeit hozzák vissza a szökése után betyárrá vált R. S. és vele együtt Veszelka Imrének első szereplései; az ötvenes évek szomorú és ferde irányú rendszerét tárják fel, ugyanazoknak a mondott évti­zedben elkövetett bűnözései, melyekből kiviláglik hogy a lakosság mennyire volt hajlandó őket, saját honfitársaik jólléte rovására is a népszerűtlen közbiztonsági közegek üldözésével szemben támo­gatni s bűnös üzelmeikben elősegélni; végre saját erkölcsi romlott­ságaikon kívül, a hatvanas évek hatósági közegeinek erélytelensé- ge s részben megvesztegethetése, ezen időszak silány rendőri szer­vezetének szomorú eredménye gyanánt állanak előttünk Csonka 129

Next

/
Oldalképek
Tartalom