Edvi Illés Károly: Emlékeim a szegedi várból (Kecskemét, 2009)
Edvi Illés Károly: Emlékeim a szegedi várból
fennállanak, de az ily önámítás, az ilyen kuruzslás sohasem vezet sikerre. A beteg csak akkor gyógyul meg, ha megszabadul a kór okaitól, a bűntettes csak akkor javulhat meg, ha szakít mindama tényezőkkel, melyek bűnbe keverték s a bűntett eredményeivel és nyomaival összeköttetésbe hozzák. Az utóbbit csak a bűntettek megbánása, töredelmes beismerése s az ezt követő bűnhődés által lehet elérni. Aki csupán kény- szerűségből áll bírái előtt, aki ártatlannak vallja magát, midőn lelkét a legsötétebb bűnök terhelik, s aki a büntetés elszenvedését nem erkölcsi javulása föltételének, hanem csak egy ráerőszakolt rossz eltűrésének tekinti, a büntetésének kiállása után is képtelen lesz a javulásra. A titkos bűnök tanúi, a régi cimborák, már ott várják a börtön kapujánál, hogy ismét lefoglalják maguknak, a bűntettek anyagi eredményei, melyek időközben titkosan elhelyezett tőke gyanánt kamatoztak, önként kínálkoznak a további megélhetés eszközei gyanánt, s a társadalom jobb részének gyanúja, mely a be nem vallott bűntettekért még mindig nyomja a kiszabadultat, leszorítja őt a tisztességes kereset teréről, s úgyszólván visszalöki a bűn posványába. Rózsa Sándornak 1868-ban a király kegyelme adta vissza szabadságát. De vájjon megadta-e a kegyelem azt a lehetőséget is, hogy Rózsa Sándor megjavuljon s mint becsületes ember éljen tovább? E kérdést a tények logikája tagadólag oldotta meg. A rablóvezér az ötvenes években nem csak futóbetyár, hanem valóságos haramia volt, ki a legsötétebb bűntettekben személyesen részt vett. S e haramia 1857-ben történt elfogatása után mégis elhárította magáról az összes rablások vádját. Úgyszólván politikai üldözött gyanánt állott a bíróság előtt, csupán oly bűntettekkel vá- doltatva, melyeket üldöztetése közben követett el. Sőt még ezeket is tagadta, egynek kivételével, melyhez - saját hite szerint - „röttenetös" jussa volt. Már most képzeljük el helyzetét, midőn tizenegy évi rabos- kodás után visszatért rablásainak színhelyére. A tanyák s a kirabolt áldozatok egész sorozata titokban maradt bűntetteire emlékeztette, amelyeknek ezentúl is titokban kelle maradniok, mert ezek bármelyikének kiderülése ismét a börtönbe vezette volna. E bűntettek 116
