Wicker Erika: Rácok és vlahok a hódoltság kori Észak-Bácskában (Kecskemét, 2008.)
II. ÉSZAK-BÁCSKA A HÓDOLTSÁG KORÁBAN
lető adók listája már bizonytalanabb, s igen nehéz belőle a tényleges termésre visszakövetkeztetni. Az 1570 körül fizetendő 6666 akcse éppen a szolgálati birtokok (timár-birtok) egyik elterjedt kategóriájának jövedelme, azaz az egyes adótételeket ezen összeg függvényében határozták meg. (Elég nehéz lehetett előre megjósolni pl. a kártevések, házasodások számát.) 1 Ezért az adólistából csak annyi olvasható ki bizonyossággal, hogy az új falu szegényes termelésének fő pillérei eleinte a gabona és a juh voltak. A következő néhány évben ezek mellett a kerti vetemények termesztése nőtt meg, a lakosság már méhészettel és szőlőműveléssel is foglalkozott, a juhot pedig háttérbe szorította a sertéstartás. A kis összegű birtoklási (tapu-) illeték megjelenése jelzi, hogy a halmasiak néhány esetben kincstári tulajdonú malmokat, parlagföldeket, réteket is használatba vettek. Hasonló lehetett az új balkáni telepesek többi észak-bácskai falujának gazdálkodása is. 166 Baskut (Vaskút) 26 hánéját 1570-ben összesen 5488 akcse adóra kötelezték. Az egyes adótételek nagyjából megfelelnek a halmasiak kötelezettségeinek, bár az arányok helyenként eltérőek. Ekkor még Baskuton is kb. négyszer annyi juhot tartottak, mint sertést (Halmáson ezidőtájt hétszeres volt a juhok száma a sertésekéhez képest), és már méhészettel is foglalkoztak. 167 Baracskán viszont még 1578-ban is jóval jelentősebb volt a juhtartás szerepe, mint az előző településeken. 168 A falvak adólistájának összehasonlítása bizonnyal fontos adatokat szolgáltatna a gazdálkodás alakulásáról, ám a gyér számú publikáció miatt jelenleg mindösszesen néhány település adatai állnak rendelkezésre. A balkániak megszállta Észak-Bácskában az első időben még éltek a „különböző lakóhelyekről" származó „rája-nép "-ékkel együtt betelepített, de a falvakban eleinte nem letelepedett „sátorlakó vándorok", akiken „félre nem érthetően vándor pásztor életmódot élő rideglegényeket" értettek, s akik egyes vélemények szerint ősi vlah transzhumáló juhtartást folytattak. 169 A hajmánék szállásokon, aklok mellett laktak a legelőkön (talán bennük kell látni a földbevájt gödrökben lakókat?), akiket azért valamennyire meg lehetett adóztatni. Kisebb-nagyobb számban mindenütt jelen voltak, ahova a 16. század közepe táján balkániak érkeztek: szerény adóik e falvak korai összeírásaiban szerepelnek. 17 Pl. a bajai náhije 28 faluja közül négyről tudni, hogy „a nevezett falu puszta lakóinak - hajmekján iszpendzse jövedelme" is van. Szentiván, Baskut és Szálkilisza (=Tárnok, Támokmonostor) mellett Halmas 171 környékét is „ ilyen hajmánék szállták meg, 1570-re megülték a falut, de az adójukat - öszszeg nélkül, mert már kevés vándor maradt, vagy mert az összeg alku tárgya volt, - még bevették az összeírásba. 1578-ra eltűntek: a falu népessége megszaporodott, nyilván minden jövevény letelepedett. " 172 Lehetséges, hogy a halmasi hajmánék régészeti hagyatéka a bácsalmási temető padmalyos kiképzésű sírjaiban kereshető. II.2. ARANYOSTÓL ZSIDÉIG: AZ ÉSZAK-BÁCSKAI RÁC-VLAH FALVAK Sajnos nem áll még rendelkezésemre minden olyan írott forrás, melyek alapján pontosan megnevezhetném az összes lakatlanná vált középkori magyar, de a balkáni lakosság által újjátelepített falut (6. táblázat). 17 " 1 A régészeti feltárások pl. Monostorszeg (Backi Monostor, SCG) mellett és Zombor Hegyi Klára szíves közlése 166 Baja és néhány környező falu adózásához: VASS Előd 1989 173-178.; Érdekes, hogy a viszonylag jó gabonatermő területekkel rendelkező Észak-Bácskában 1570 táján csak három faluban volt malom: Bekény/Bikityen, Szeremlén és Csatalján. U.ott 173.; Dunántúli adatok is hasonló gazdálkodást mutatnak: „A töröknek szolgáló, koppányi szandzsákbeli vlach-rác katonaparasztság alapvetően mezőgazdasági termelőmunkából élt, ám korántsem csak külterjes, extenzív-nomadizáló állattenyésztéssel (főleg juhászattal) foglalkozott, hanem kiterjedt szántóföldi növénytermesztéssel (gabona, főként búza termesztésével [...], szőlészettel, gyümölcstermesztéssel, veteményes-, dinnyés- és zöldségeskertek [...] művelésével. " FENYVESI László 1985 214. 167 FLACH, Paul 1983 48-49. 168 A juhadó ekkor 350 akcse, a sertésadó még mindig csak 51 akcse. HAJDÓK Imre - KŐHEGYI Mihály 1976 67-68. 164 VASS Előd 1989 175. és 74. jegyzet. Szerinte „erre a faluban (nem jelöli meg, hogy Szentiván, Baskut, Szálkilisza és Halmas közül melyik faluban - WE) feljegyzett személynevek is utalnak, pl. Branis Janisz, Bret Isztijan stb. " U.ott; Mint azonban fentebb már jeleztem, csak a név alapján nem dönthető el az illető vlah mivolta. 170 Hegyi Klára szíves közlése 171 VASS Előd 1989 175. 172 A halmosiak adózásával kapcsolatos összes adatot Hegyi Klárának köszönöm. I7j Az Észak-Bácskára vonatkozó defterek nem vagy csak igen hiányosan publikáltak. ENGEL Pál 2002 jelzi pl. az 1578 táján lakott települések háne-számát, azt azonban nem, hogy milyen nemzetiségű népek lakták. A kalocsai náhijébe tartozó falvakról - bár a balkáni betelepülés csak a terület déli vékony sávját érinti, - viszont tudható, hol laktak délszlávok. VASS Előd 1980 163-164., 170-172.; CSORBA György 2002; E két utóbbi publikáció azonban Jobbágyi esetében eltérő adatokat közöl arról, hogy ott 1570-ben délszlávok éltek-e.
