Wicker Erika: Rácok és vlahok a hódoltság kori Észak-Bácskában (Kecskemét, 2008.)
II. ÉSZAK-BÁCSKA A HÓDOLTSÁG KORÁBAN
vlahok terminusa volt. " I31 Kérdés azonban, hogy az új telepesek többi falujának nem katonai szolgálatot ellátó, adófizető lakója is vlah származású volt-e. S kérdés az is, hogy az etnikum meghatározásában a betelepülők nevének vizsgálata mennyiben segíthet. A korabeli török adóösszeírások az újratelepült falvak nagyságát, adófizetőinek számát és nevét is pontosan feltüntették, ám sajnos e defterek ma még jórészt közöletlenek. 132 Baskut, Halmas, Katymár és Mélkut esetében két különböző évre - Baracskánál csak egy évre - vonatkozóan név szerint is tudható, kik adóztak földesuruknak, a timár-birtokosnak, és fizették az államnak járó dzsizjeadót(l-4. táblázat). 133 A három falu lakosainak nevei első pillantásra is délszláv-román keveredést jeleznek, s ez általában is jellemzi a balkániak által megszállt falvak lakóit. 134 A Drakul, Drakula, Ion, Radul, Avram, Vlad, Mircsa, Barbul, Bogdán és Grigor román eredetű nevek, és gyakori a vlahok körében a Vuk, Ilije és Nikola elnevezés is, akárcsak a Györgye, a Mihail és a Pétre. A vlahok azonban délszláv neveket is viselhettek, s ez fordítva is igaz. 135 A román Györgye délszláv megfelelője pl. a Gyura, Gyurity, a Mihailé a Mihál, Mihájló, a Petréé a Petar, Petri. További probléma fakad a defterek arab írásmódjából: a Nikut és a Nikót, az Ilijét és az Iliját, a Ioant és a Jovant teljesen azonosan jegyezték le, s nincs eltérés a Drakul-Dragul nevek írásában sem. A töröktől idegen hangzás mellett az írnokok figyelmetlenségéből is fakadhat, hogy az azonos kezdetű (Rad-, Vuk-, Niko-, Drag- stb.), de többféle végződésű (-ul, -an, -acs, -man, -san, stb.) nevek végződéseit cserélgették, így gyakran eltérően írták ugyanannak az embernek a nevét. 136 A vlahok már a Balkán északi részén együtt laktak szerbekkel és bolgárokkal, s ennek eredményeképp egymás neveit is átvették. Ez a keveredés a magyarországi beköltözéssel tovább erősödött. Ráadásul a balkániak nevei két részből, az illető és az apja keresztnevéből álltak, a román-délszláv keveredés pedig már egy családon belül is megjelent. S „egyre nagyobb a zűrzavar", ha a defterek az adófizető fiát/fiait vagy testvérét/testvéreit is számon tartották. 137 Mindezek alapján a témát legalaposabban ismerő és vizsgáló történész is kénytelen volt megállapítani: „Minden igyekezetem, hogy a déli Duna-Tisza köze török összeírásaiban és más forrásaiban vlah közösségeket találjak, kudarcba fulladt, [...j Ha azonban sem a születési hely, sem valamilyen árulkodó jel - szolgálatváltás, vlah jogoknem mutat az eredetre, csak a nevük alapján még a várkatonák közül sem lehet az etnikai értelemben vett vlahokat kiválasztani, a falvak lakói közül még kevésbé. " l A délszláv-vlah kérdés elvileg az életmód felől is megközelíthető lehet. A „csakjuhot tartó és az után adózó [...] vlach népesség"^ 9 meghatározásához eszerint Észak-Bácska új balkáni lakossága adózási kötelezettségeinek ismerete is elegendőnek bizonyulhatna. 131 SZAKÁLY Ferenc 1981 167. 132 Engel Pál csak a települések 1578-ra vonatkozó háne-számát jelzi, a lakosok neveit nem. ENGEL Pál 2002 133 Halmas, Katymár és Mélykút adatainak átengedését Hegyi Klárának köszönöm.; Baskut: FLACH, Pál 1983 48-49.; Baracska: HAJDÓK Imre - KŐHEGYI Mihály 1976 67. Utóbbit táblázatosan nem ismertetem, mivel az egyetlen évre vonatkozó ismert adat a régi és új lakosok összehasonlítását nem teszi lehetővé. 134 A Baja környéki falvakban a délszláv személynevek között olyanok is szerepelnek, mint pl. Mircse Barbul. Fabujlo Grina, Gika Vadersze, stb. Ezeket egyes kutatók kizárólagosan vlahnak tartják. VASS Előd 1989 170.; Tekintve, hogy a zombori defterekben bolgár nevek is előfordulnak, feltételezhető, hogy egyéb észak-bácskai településeken is számolni lehet bolgárok jelenlétével. U.ott; A dombóvári temető használóit a feltáró vlahnak tartja. A koppányi szandzsák 1556-ban összeírt 82 iflák (vlah) falujában, köztük Bikatol-Békatón lakók neve (GAÁL Attila 1982 178.) igen hasonló az Észak-Bácskába települt balkániak nevéhez. 1 HEGYI Klára 2001 1281.; U.ő 2007 I. 302.; „a különböző jogállású, de egységesen délszláv nevű lakosok névanyagában jól felismerhetők a 'vlah ' típusú személynevek - mint pl. a Drag, Dragsan, Drágul, Barbul, Dan, stb. -, melyek az ortodox egyház szláv nyelvének hatására alakultak át. " VASS Előd 1983 279.; Mások szerint ,,a keresztnevekből (Radovan, Vuk, Acsonko, Dragas, Milos, Vukoszáv, Dragoilo, Dobricsa) kitűnik, hogy valószínűleg görögkeleti szerbek lakhattak" Katymáron. KŐHEGYI Mihály 2000 97. 136 HEGYI Klára 2001 1281.; U.ő 2007 I. 302. 137 HEGYI Klára 2001 1281.; U.ő 2007 I. 303.; „1544-ben az esztergomi martalócok között sok a Zsivo Györgye, Szepan Mircsa, Stojan Ilije, Radies Radul szerű, szláv-román keveréknév. A nőtlen családtagokkal kiegészült, három generációssá bővült példák a balkániak lakta falvakban szemlélhetők: a nagyapa Vujics, fia, a jelenlegi családfő Nikola, az ő nőtlen fiai Bogdán és Ilije, vagy egy másik, találomra kiválasztott generációs láncolat: Szkraszov, Nikola és Mircsa. " HEGYI Klára 2001 1281. 138 HEGYI Klára 2001 1281. 139 MAKKAI László 1985 1430.
