Wicker Erika: Rácok és vlahok a hódoltság kori Észak-Bácskában (Kecskemét, 2008.)
II. ÉSZAK-BÁCSKA A HÓDOLTSÁG KORÁBAN
A halmasiak (Bácsalmás) 1570 körül 13 (más források szerint 14) háne után fizettek adót; a tételek között a juhadó 862, a sertésadó 122 akcsével szerepel. 1578-ban a hánék száma 24 (26?), a juhadó 800, a sertésadó 210 akcsét tett ki (5. táblázat). 140 Ebből kiszámítható, hogy a beköltözést követően átlagban egy családra-háztartásra 66-62 akcse értékű juh- és nagyjából 9 akcse értékű sertésadó, néhány év múlva viszont már csak 33-31 akcse értékű juhadó, ellenben ugyanennyi sertésadó jutott (5. táblázat). Ráadásul az 1570 körüli lakosság alig több mint fele lakott 1578-ban is Halmáson, a többiek új betelepülők voltak. Mindezekből következhet, hogy a korábbi közösség túlnyomórészt juhászkodással foglalkozó (vlah?) része egy évtized múlva háttérbe szorult a folyamatosan érkező új balkáni jövevények 142 elsősorban sertést tartó (és elsősorban földművelő délszláv?) rétegével szemben. Vagy éppen a főként juhtartással foglalkozó vlahok vándoroltak el időközben máshová (ez pásztorkodó életmódjukból is következhetne), s az új bevándorlók egy része éppúgy juhtartó vlah volt, s csak másik részük szerb/délszláv. A defterek vizsgálata ez esetekben sajnos tág teret ad a fantáziának. Mindenesetre az adózók nevei 1570 táján éppúgy inkább délszláv, mint román eredetűek voltak (bár, mint láttuk, a név önmagában nem jelzi viselője etnikumát), akárcsak 1578 körül. És természetesen nem tudni, hogy a letelepedést követő évtizedben (1570 és 1578 között) mekkora volt az egyes települések lakosságának be- és kivándorlása. 143 Az új lakosok adójegyzékei feltüntetik a falvak elöljáróit is. Baja környékén az 1570-es tahrir defter 28 lakott települést sorol fel, közülük tizet kenéz vagy primikür vezetett. 144 Halmas (Bácsalmás) vezetője 1570 körül Milko Radies primikür volt, később kenézi rangot kapott. (A defterek alapján nem tudjuk, mi történt Palkó nevű fiával, aki csak 1570-ben szerepel, később sem apjával egy sorban, sem önálló családfőként nem tűnik fel a neve.) Kenéz állt 1578 körül a szabadkai náhije Kelebe falujának és a bajai náhijébe tartozó Tótház, Bikity, Arikház, Baskut, Borsot, Zside, Rim, Borot és Górna Aranyas településeknek élén is (6. táblázat). Húsz évvel később, 1598 táján Lázár kenéz vezette Kachmar, Vökön kenéz Vamtelek, Lázár kenéz Nagy Patalom, Dobrothe kenéz Legyen és György kenéz Sár, akkor már egységesen rácnak nevezett falvakat (Pálffy-féle 1. szeződés). Kézenfekvő lenne az észak-bácskai újratelepült falvak lakóinak vlah vagy délszláv származását annak alapján eldönteni, hogy ez a társadalmi szerkezet melyik népcsoportnak a jellemzője. Az a vélemény, mely szerint a vlahokat „meg lehet különböztetni a szerbektől, részben kenézeikről"^ összecseng a következővel: „Az oszmán törvények a helyi katonai-polgári adminisztráció e szokásos vezérhármasa (t.i. szandzsákbég, vojvodák, szubasik - WE) mellé rendszerbe emelték a vlahok saját elöljáróit is: kerületenként, náhijénként a kenézeket, falvanként a primityurokat. " 146 Tehát a kenézek, primikürök vezette településeken vlahok laktak volna. Más vélemények szerint viszont éppen a szerbek körében nevezték kenézeknek és primiküröknek azokat az elöljárókat, akik „a török hivatalok és a lakosság között közvetítettek"} 7 A probléma elegáns - és az 1598 év körüli névhasználatnak megfelelő - áthidalása az a megállapítás, mely szerint „Bács megye török összeírásaiban már a 16. század közepén feltűnnek a nagyobb rác falvak primikürjei és Somogytól Temesvár vidékéig a kenézek. " 148 Az eltérések az 1. és 5. táblázat eltérő adataiból adódnak. 141 Hasonló tendenciát mutat Baja is: 1570-ben 1 hánéra kb. 40 juh- és 10 sertés-, 1578-ban viszont csak 29 juh-, ellenben 26 sertésadó jutott. VASS Előd 1989 174. 6. táblázat 142 ,,A tömeges betelepedés 1560-ig tartott, a lelassult, de folyamatos bevándorlás, az el- és visszaköltözés soha nem állt meg. " HEGYI Klára 2001 1282.; U.ő 2007 I. 304.; „A szervezett török telepítéseket leszámítva ez a népmozgalom spontán és állandó vándorlást jelentett a balkáni hegyvidékekről a magyarországi síkságok irányába. " MOLNÁR Antal 2004 47. 14:1 A különböző falvakban lakók nevei hasonlóak, de ritkán azonos hangzásúak, bár utóbbira is van példa: Baskuton 1570ben lakott egy Milos Radovan nevü ember, akit 1580-ban már nem írtak össze. Ugyanakkor Baracskán 1578-ban adózott egy Milos Radán. Vagy: Radona Radul élt Baracskán még 1578-ban, de 1580-ból már Baskutról ismerünk egy Raduja Radult. Milko/Mila Radies 1570-ben és 1578-ban kenéz ill. primikür volt Halmáson, 1580-ban viszont már Baskuton lakott egy Milko Radies nevü ember, aki a korábbi defterekben ott nem szerepel. E példák száma minden település minden nevének összehasonlításával ugrásszerűen nőhet, s - kellő kritikával is - elképzelhető, hogy bizonyos migráció kimutatására alkalmas lehet. 144 VASS Előd 1989 170. A falvak és az elöljárók neveit sajnos nem közli. 145 MAKKAI László 1985 1442. 146 HEGYI Klára 2001 1269.; U.ő 2007 I. 288. 147 HEGYI Klára - ZIMÁNYI Vera 1986 112. 148 HEGYI Klára 1976 184.
