Wicker Erika: Rácok és vlahok a hódoltság kori Észak-Bácskában (Kecskemét, 2008.)

IV. VISELET

kilenc korabeli példány között is előfordultak hasonló vasalások.

1197 Alakjuk még a 18. század elején sarok nélkül készített népi csizmák patkóira is „erősen hasonlít. "

1198 A vasalt lábbelik viselete nem a hódoltság kori balkániak kiváltsága,

1199 hiszen az ország egész területéről ismerünk lábbelipatkókat korabeli magyar temetőkből is: pl. a Duna-Tisza közén Bátmonostorról, a Tiszántúlon Oföldeákról, az ország déli részén Nagykamarás-Bocsi dombról,

1202 északnyugaton Bácsa-Szent Vidről, a Dunántúl közepén Lovas, R.k. templom lelőhelyről,

1204 északkeleten, már Erdélyben pedig Nagykároly-Bobáldról (RO).

1205 Általában azonban elmondható, hogy a korszak temetőiben Magyarországon és a Balkán félszigeten is

1206 - „ igen ritkák a lábbelikre utaló nyomok, így a patkolt csizmák is. "

1207 Ebből a patkolt lábbeli mindennapi használatára vonatkozó általánosítások nem vonhatók le, legfeljebb annyi, hogy az - vagy csak maga a vasalás - nem mindig került a sírba.

1208 Várásatásokból ismert igen magas számuk

1209 azonban formai és kronológiai csoportosításukat is megengedi. A füleki vár anyaga nemcsak a lapos, szeggel felerősített patkók és a tüskékkel rögzített csizmasarok-vasak elkülönítését tette lehetővé, hanem a csizmapatkók formai fejlődésének felvázolását is.

1210 A gazdag ozorai várkastély bel i leletanyag további, igen átfogó vizsgálatok kiindulópontja lehetett: a sarokvasak, patkók és talpvasalások több típusát és számos altípusát sikerült elkülöníteni.

1211 Ezek között többnyire megtalálhatók a rác-vlah temetőből ismert vasalások párhuzamai is, bár utóbbiak pontos azonosítása - töredékességük, erős oxidáltságuk miatt - csak a képek alapján bizonytalan.

1212 1,97 BOJANOVSKI, Ivo 1981 XIV-XV. t. 11 8 A 18. század elején ,, a népi csizmák sarok nélkül, patkóval készültek. Epatkók formája pedig erősen hasonlít a Szolnok I. és a vele egyező Eger I. patkóinak formájához. " GÁBORJÁN Alice 1957 554. és 29a ábra: egri hódoltság kori patkó, b, c ábra: 19. századi magyar népi csizma patkója 1199 Azzal a megállapítással, miszerint ,,a talp és sarok vasalása [...] kifejezetten magyar jellegzetesség a korban" (SZEMÁN Attila é.n. mek.oszk.hu/02200/02207/html/szeman.htm) mindazonáltal nem tudok egyetérteni. 12(10 Bátmonostor-Pusztafalu 111. sír. Biczó Piroska ásatási dokumentációja. KJM RA 81.441-445, 87.502-503 12,11 Az óföldeáki templomfal közelében eltemetett férfi sírjában a vaspatkókon kívül más lelet nem volt. BÉRES Mária 2003 192. és 4. kép 6. 1202 Goldmann György leletmentése RégFüz Ser.I. No.28. 1975 127. 1203 Figler András leletmentése RégFüz Ser.I. No.41. 1988 74-75. 1204 Rainer Pál leletmentése RégFüz Ser.I. No.42. 1991 77. 1205 A Nagykároly-bobáldi (RO) temető ismertetése egy férfi és egy női sírból közöl patkókat (SZOCS Péter - MÉRAI Dóra - ENG, Jacqueline T. 2005 317.), a temetőt szakdolgozatában elemző Mérai Dóra egy harmadik példányt is említ, mely nemét illetően pontosan meg nem határozható felnőtt sírjában volt. MÉRAI Dóra 2005. A kézirat átengedését köszönöm. 1206 A Belgrád melletti mirijevoi, a 15. század folyamán is használt temetőben 160 sírból csak egyetlen pár került elő. BAJALOVIC-BIRTASEVIC, Marija 1960 XlX.t. 3.; Az ennél jóval későbbre datált, 300 ismert sírós délnyugat-szerbiai Cvetovacon viszont egyetlen darabot sem találtak. SIMIC, Zoran 1992; SIMIC, Zoran - BLAGOJEVIC, Mirjana 1995; U.ők 1998 1207 BÉRES Mária 2003 192.; Mérai Dóra is úgy véli, hogy ,,a lábbelivasalások a temetők ritka leletei; a templom körüli és a délszláv etnikumhoz köthető temetőkben is legfeljebb egy-két sírban került elő. " Említi még az alábbi patkóleleteket: Kide 53. és 60. férfisírok (KOVALOVSZKY Júlia 1986 16.)," Kaposvár 1145. felnőttsír (BÁRDOS Edith 1987 36.), VárhegyTörpevízmü 9. sír (MAGYAR Kálmán 1981 60.), Egervár (ahol az előzőekkel ellentétben minden hatodik halottat patkolt lábbeliben temettek el) 3., 7., 8. és 25. sírok (FEHÉR Géza 1957 69-71. és XVI.t. 6. a-b„ XVIlI.t. 3.a-b képek). MÉRAI Dóra 2005. A kézirat átengedését köszönöm. 1208 Egészen a közelmúltig vannak adatok arra, hogy a halottakat nem lábbeliben, hanem pl. kapcában vagy a bokáknál szalaggal összefogott harisnyában temették el. BENEDEKFALVI LUBY Margit 1935 181.; BÉRES Mária 2005 302.; MÉRAI Dóra 2005. A kézirat átengedését köszönöm.; A váci Fehérek temploma kriptájában talált lábbeliken megmaradtak a temetés előtt eltávolított patkolások nyomai. RADULY Emil 1996 11.; „A halott lábára húzott csizmáról a pakkok a patkót mindig lefejtik, részben azért, hogy temetése éjszakáján, mikor haza megyén a szállást megköszönni, amit minden halott megtesz, léptei kopogása ne legyen hallható, részben azért, mert a halottnak nehéz lenne vasat hordani. " SOLYMOSSI Sándor 1933 104-105. így pl. a stájer építésű és török kézen soha nem volt Bajcsavár területéről származó „vasanyagban jelentősebb számban fordulnak elő a katonák mindennapi használati tárgyai, nagyobb számban kések és csizmapatkók. " VÁNDOR László 1998 104.; A barcsi török palánkvárból „nagy számban " kerültek elő „lábbeli sarokvasak". KOVÁCS Gyöngyi - RÓZSÁS Márton 1998 84.; „Cipősarokvasak" ismertek az ozorai várkastélyból is. GERELYES Ibolya FELD István 1986 175. 1210 KALMÁR János 1959 13. 1211 GERE László 2003 107-120. és 66-76. tábla 1212 így pl. a katymári vasalás az 5/d, 5/f vagy 5/g típusba sorolt „rakott bőr vagy fa sarokra való sarokvasak "-kai (GERE László 2003 113. és 73.t. 14.; 114. és 75.t. 5.; 115. és 75.t. 15.) is rokonítható; a töredékes, hiányos bácsalmási talán az 5/f „rakott bőr vagy fa sarokra való sarokx'asak" (U.ott 114. és 75.t. 5.) párhuzama; a dombóvári 107. sírban talált példányok leginkább az 5/f típusnak meghatározott „lapos talpú lábbelire való sarokvasak" (U.ott 114. és 74.t. 12.) közé sorolhatók; míg a másik két dombóvári vasalás (26. és 250. sír) az 5/g típus „rakott bőr vagy fa sarokra való sarokvas "-ainak (U.ott 115. és 75.t. 15-16.) felelhet meg. Az említett ozorai típusokat Gere László a 17. századra keltezte; a rác-vlah példányok azonban ennél biztosan korábbiak, hiszen e települések továbbélése a 17. század folyamán kétséget kizáróan egyelőre nem igazolható.