Wicker Erika: Rácok és vlahok a hódoltság kori Észak-Bácskában (Kecskemét, 2008.)
IV. VISELET
A vasalt sarkú lábbelik eredetének, elterjedésének elemzésére - már csak a jelenleg ismert kevés adat okán sem, - nem vállalkozhatom. Az erre vonatkozó későbbi vizsgálatok azonban nem kerülhetik meg a török viseletet, melyet szintén a vasalt sarkú lábbelik jellemeznek. Egy 16. századi adat szerint a török papucs „erős, lapos, kényelmes és vasalt ", [2U de az „alacsony" cipő is „vassal van kiverve, basmaknak nevezik. " I214 Ez a divat másfélszáz évvel később is tartotta magát: „könnyű szattyán cipőbe bújnak bele; sarkat - lópatkószerű, félköríves vasat - csak az veret rá, aki sokat szokott gyalogolni. " 1_l5 Magyarországon a 17. század második felét követően jelent meg a „bőrkapcás, immár béresnek való papucs, amit a csizmapatkoló kovács meg is vasalt. "'~ 16 A 18. században a marhabőr bakancsra - ún. deli csizma, mely egy török katonatípus, a deli viseletéhez tartozott, - vaspatkót verettek. 1217 A „csizma" elnevezés szerb közvetítéssel került a magyar nyelvbe, de egyes vélemények szerint „ magát a lábbelit közvetlenül a törököktől vehettük át még. " Tény az is, hogy „a 15. század végén, illetve a hódoltság első évtizedeiben [...] - talán éppen a török hódítók szolgálatára, - hirtelen megugrott hazánkban a csizmadiákszáma", ami jelzi, hogy a vasalt csizma kedvelt viseletté vált. 1219 A csizmapatkóhoz - éppúgy, mint a vaspatkóhoz 1220 - különféle hiedelmek is kapcsolódnak, de ezek későbbi, észak-magyarországi adatok, és nem hozhatók kapcsolatba a rác-vlah népességgel. 1221 Utóbbiak sírjában az eredeti helyen levő lábbeli-vasalások egyébként is arra utalnak, hogy nem valamiféle kultikus tárgyként, hanem a viselet részeként kerültek a sírba. A rác-vlah vasalt lábbeliket egyelőre nem tudjuk rekonstruálni; még az sem mondható, hogy a nők esetében - hasonlóan a török párhuzamokhoz, - inkább papucsról, 1222 a férfiaknál inkább csizmáról lehet szó. 1223 (Utóbbit a hódoltság korban egyébként nők is használhatták, Kanizsán pl. „ostrom idején [...] az asszonyok is csizmát húznak a lábukra. "'— 4 ) A várásatások anyagától eltekintve azonban a vasalások gyakrabban fordulnak elő a balkáni származású lakosság temetőiben, mint a korabeli magyar temetkezések között. 1225 Ha mindebből nem is következik, hogy a vasalt lábbeli használata a török hódítással és a Balkánról beköltöző lakossággal függött össze, a hódoltság kori lábbelivasalások későbbi vizsgálata során a rác-vlah temetők analóg leletanyaga a jövőben már nem kerülhető meg. 1213 DERNSCHWAM, János 1553-55 302. 1214 DERNSCHWAM, János 1553-55 379. 1215 De SAUSSURE, César 1730-1739 (1999) 111.; Ugyancsak a sok gyaloglással magyarázzák, hogy egy egri halottat a 19. században azért temették el patkós csizmában, mert „sokat kell jöni menni a más világon." Patkós csizma egy halottnak. Vasárnapi Újság 1861 599. 1216 FLÓRIAN Mária 1997 690.; „A XVI. század első felében úgy a csizma, mint a cipő talpát, sarkát vassal keretezik. Később [...] a lapos sarokvasat magasabbra csinálják, s így a patkó átalakul vassarokká. Ezt a XVI. század második jelében a félcipőkön is általánosan viselik, míg a magasszárú csizmán megmaradt a patkómlakú, lapos sarokvas. " HÖLLRIGL József é.n. 368. 1217 FLÓRIÁN Mária 1997 688. 1218 FLÓRIÁN Mária 1997 692.; A legrégibb csizmaformának (amit az 1800-as évek végéig használtak), az ún. „fordított csizmának nem volt bőrből rakott sarka, hanem magas vaspatkó helyettesítette. " GYORFFY István é.n. 362-363. 1219 „A csizma aránylag vastag talpa [...] a 2-3 cm magas sarokvasalást és a patkókat is elbírta. Ilyen vasalt csizmát viselt 1595-ben - Esztergom látképén - egy gyaloghajdú. [...] 'Ezek a többi magyarhoz hasonlóan vasalt lábbelit viselnek. ' [...] a lovaskatonákat, huszárokat megillető, vasalt, patkolt, sarkantyús csizma viselése jó ideig nemesi előjog maradt. " FLÓRIÁN Mária 1997 692.; „A XVI-XVII. századi magyar férjiruhához vagy rövidszárú saru, vagy törökös csizma járult. A csizma szó a törökből származik [...]. Már a középkorban is viseltek ugyan magas lábbelit, de annak lágy, ráncos szára nem állta ki a versenyt a kitűnő bőrből készült, keményszárú török csizmával. " HÖLLRIGL József é.n. 367. 1220 „A vaspatkót a sarlóihoz hasonlóan ártó szellemek és a visszajáró halottak ellen helyezték a sírba. " BÁRDOS Edith 1987 15. 13. jegyzet; További adatok: SOLYMOSSY Sándor 1933 98-100. 1221 A palócok „ a halott lábára nem húznak olyan csizmát, amin patkó van, nehogy zajt üssön a másvilágon. " SOLYMOSSI Sándor 1933 104-105.; Egy 19. századi adat szerint viszont azért temettek Egerben patkós csizmában egy halottat, mert „sokat kell jöni menni a más világon. " Patkós csizma egy halottnak. Vasárnapi Újság 1861 599. 1222 A papucs viselése jellemezte a 18-19. századi sárközi nők egyébként is délszláv hatásokat mutató öltözetét. A papucsviselet „a Sárközön kívül jórészt a Duna-Tisza közére szorítkozik [...]. Magyarországi jelenlétét általában a hódoltságnak szokás tulajdonítani, amint balkáni előfordulása is török eredetű. " FEL Edit 1943 72. I22j Az ismert rác-vlah lábbelivasalások általában szinte azonos méretűek és hasonló formájúak, ezért csak e jegyek alapján a lábbeli típusa vagy viselőjének neme nem eldönthető. 1224 EVLIA, Cselebi 1660-1664 570.; A csizma a magyar paraszt-polgári női viseletben is elterjedt, olyannyira, hogy a komjáti kánonok 1623-ban a piros és más világos színű csizmák viselését tiltják, a kecskeméti Synodus pedig 1652-ben a nőket tiltotta el a csizmák hordásától. B. BOBROVSZKY Ida 1980 23. 1225 Bár a koraújkori magyar temetők feltárása és publikálása egyelőre korántsem mondható kielégítőnek, a fenti megállapítást alátámaszthatja az a tény, hogy az öt nagyobb ismert sírszámú rác-vlah temető közül háromban összesen öt pár vasalás fordult elő. Ugyanakkor a „polgáriasabb" és talán katona feladatot is ellátó győri népesség temetőjéből hasonló tárgyak nem ismertek, ami esetleg magyarázható lehet a lelőhely igen nagyfokú bolygatottságával is.
