Wicker Erika: Rácok és vlahok a hódoltság kori Észak-Bácskában (Kecskemét, 2008.)

III. TEMETKEZÉSI SZOKÁSOK

re utalhat az a 19. század közepi leírás, mely szerint temetéskor „a födelet a koporsórul is leveszik a sírban, hanem mindenik esetben a halottra néhány rövid deszkadarabot tesznek keresztben, hogy a föld a testre ne hulljon egyenesen. "

687 Isztambul környékén a mai napig szokásos üreges sír funkciója a következőképp magyarázható: „Az iszlám hite szerint a halál után csakhamar megjelenik az ítélő angyal, akinek kérdéseire ülve kell a halottnak felelnie. Ezért vékony deszkával körülvett üreget hagynak a feje fölött. A vékony deszkafal a földtömeg súlya alatt aztán beroskad. "

688 Hasonló elképzelés Iránból is ismert, ahol a nők holttestét „ egy-egy bottal a hóna alatt behelyezik a koporsóba. A botok a halott asszonynak kellenek, hogy fel tudjon támaszkodni, amikor a kékszemű angyalok eljönnek hozzá, hogy kikérdezzék igazhitűsége felől. "

689 Más iszlám vidékeken „amikor sírjába helyezik a halottat, mondja a hagyomány, két zöld szemű, fekete angyal lép feléje. "

m „Eljön hozzá [...] Munkár és Nakír. [...] Aztán melléje ülnek és megkérdezik: Ki a te Urad? [...] Hét napig vizsgálják sírjában. "

m Munkár és Nakír megjelenése előtt egyes iszlám hagyományok szerint Rumán lép a sírba, hogy kikérdezze a halottat.

692 „Ha a válaszok az angyalok kedvére valók, a koporsó szobányivá növekszik. "

693 „ Sírja pedig kitágult, ameddig a szem ellát. "

694 Feltehetően Jemenben is hasonló okból készítik úgy a sírt, hogy „a halottat csupasz földbe eresztik le, fölébe deszka- vagy téglaboltozatot építenek, aztán földet hánynak a gödörbe. "

695 A 19. század közepén Isztambul környékén állítólag szokás volt az eleve ülő helyzetű eltemetés: „ a sírásó f...j két-három lábnyira ásott sírba ülteti a halottat, úgy hányván a földet reája, hogy az testét ne érje, hanem az arra használt deszkát, melyet lassacskán kihúzván, a föld a leggyöngédebben érinti a koporsótlanul eltemetett hullát. "

6% A sír ilyen módú betemetése - ha a leírás megbízható, azt célozhatja, hogy a halott ülő helyzetben maradjon. A deszka helyzete alapján erre a temetési módra utalhat az a fentebb már szintén idézett 18. század eleji törökországi adat, mely szerint a halottat „lebocsátják a sírgödörbe, majd elfödik egy deszkalappal, amely valamivel hosszabb, mint maga a gödör, úgyhogy egyik vége a sír fenekét éri, a másik meg majdnem a peremét. (El nem tudom képzelni, honnan ered ez a szokás vagy hagyomány.) Ennek utána az egészet leborítják földdel. "

697 III.7.9. A SÍROK JELÖLÉSE A rác-vlah sírok jelölését csak kivételes esetben sikerült megfigyelni: két bácsalmási sír fejrészénél hegyesedő végű deszka maradványát és olyan téglanyomokat, melyek talán szintén a sírjelöléssel függenek össze. Sajnos, régészeti módszerekkel teljesen lehetetlen megállapítani, hogy a rác és vlah betelepülők alkalmazták-e a zászlós sírjelölés valamelyik formáját. Nem kizárható, ugyanis ezt a szokást a nem iszlám vallású erdélyi románok is őrzik (bár eredetére, esetleges iszlám hatására nem sikerült ráakadnom): „ha az elhunyt bármilyen nemű fiatal, egyedülálló személy volt, a temetés során fehér zászlót visznek a menet előtt [.,.]. Ezt a zászlót a sírhantra tűzik, majd negyven napon, sőt gyakran hónapokon át is otthagyják, végül pedig a templom előterében helyezik el. A zászló azután mindaddig ott marad, amíg a mindent felemésztő idő anyagát teljesen el nem vássa. "

698 „A legegyszerűbb sírjel a puszta sírdomb" a mai kazakisztáni moszlimoknál, akik a sírokat nem ápolják, s nem is díszítik, legfeljebb „a rokonság apraja-nagyja hozzádob egy-egy marék föl687 SZEMERE Bertalan é.n. 109. 688 BEDER Tibor 2001 82. 689 SYKES, CE. 1910 37.; Botot a Nagyenyed (RO) környéki mócok is tettek a sírba, tetején egy krajcárra! (MOLDOVÁN Gergely 1899 1005.). A szokás oka nem ismert, de a bot itt bizonnyal egyszerűen csak a pásztorember mindennapi eszközeként került a sírba. 690 ABD AR-RAHIM 2003 75. 691 ABD AR-RAHIM 2003 70-71.; Az angyalok sírban való megjelenéséhez: KISS Enikő 2004 35-36. 692 ABD AR-RAHIM 2003 73.; A halál angyalának megjelenése a sírban más kultúrákból is ismert: „Némely helyeken Magyarországon is - a sírba kiáltják az elhalt héber nevét. [...JA Chibbut há-kever című irat szerint a halál angyala ezt kérdezi majd először. Középkori zsidó források szerint a gonosztevők az angyal kérdésére nem tudnak felelni, mert elfelejtik nevüket. " FÉNER Tibor - SCHREIBER Sándor 1984 28. 693 SYKES, CE. 1910 37. 694 ABD AR-RAHIM 2003 69. 695 FAYEIN, Claudie 1960 186. 696 JANCSOVICS István 1864 118. fi97 DE SAUSSURE, Césare 1730-1739 267. 698 PAPP, Ladislaus Basilius 1817 (2006) 158.