Wicker Erika: Rácok és vlahok a hódoltság kori Észak-Bácskában (Kecskemét, 2008.)

III. TEMETKEZÉSI SZOKÁSOK

igen szórványos adatok állnak rendelkezésre. A sírok alsó részének kiképzése alapján vízszintes vagy kissé ívelt fenekű, továbbá padkásán ill. padmalyosan kialakított sírokat különítettem el.

415 111.2.3.1. Vízszintes vagy kissé ívelt fenekű sírok A BÁCSALMÁSI temető 2002-2003-ban, a pontos sírforma megfigyelése érdekében függőleges metszetbontással feltárt sírjainak harmada „hagyományos" sírgödör, azaz függőleges vagy kissé szűkülő falú,

416 vízszintesen vagy kissé ívelten kiképzett fenekű volt (3. ábra a-b). A 11 koporsós síron kívül 23 koporsó nélküli temetkezés tartozik ide. Utóbbiak rendkívül kemény talajban feküdtek, s talán éppen ez az oka, hogy a fenék közepének markánsabb lemélyítését a sírásók nem tudták megoldani, hiszen ez - tapasztalatunk szerint - a mai szerszámokkal is rendkívül nehezen ment volna.

417 A DOMBÓVÁRI temető értékelhető sírjainak ugyancsak harmada vízszintes fenekű volt.

418 Kérdéses azonban, hogy metszetbontásos feltárással ez az arány mennyiben módosulna a padkásán kiképzett sírok javára. A többi temetőből erre vonatkozó pontos adataim nincsenek.

419 111.2.3.2. Padkásán kiképzett sírok A GYŐRI temetőben az ásató szerint „a II. házalapnál nagyobb mélységekben padkás sírok kerültek elő. Ezeket 6 sír leírásánál már említettük. [...] Tehát az Árpád u. felől kezdődött temetőnek a padkás sírok időben a korai szakaszából származnak. [...] A padkás sírokkal kapcsolatban megemlítendő még, hogy a II. házalapnál feltártak mind férfisírok voltak. '

A2i) Mivel azonban e sírok mindegyikében koporsószegeket is talált az ásató, megállapítását meg kell kérdőjeleznem: a középen mélyített sírgödrökbe ugyanis soha nem koporsóban temették el a halottakat. Bármennyire csábító a sír közepén, a vázcsontok felett megfigyelhető, téglalap alakú elszíneződéseket padkás sírokként meghatározni, az avar és szarmata temetőfeltárásokon tett megfigyeléseim óvatosságra intenek. A sírok átvágása ugyanis minden esetben igazolta, hogy ezeket a sírgödröket nem padkásán, hanem egészen a fenekükig teljes szélességében ásták ki. Ezért ez esetekben a vázcsontok fölötti téglalap alakú elszíneződések kizárólag koporsó meglétével hozhatók összefüggésbe. Annak összeroskadásakor ugyanis föld szivárog a ládába, s belsejét kitöltve - megfelelő talajban - még akkor is mutatja az egykori koporsó alakját, ha arra már semmiféle famaradvány nem utal.

421 A DOMBÓVÁRI temető vizsgálható sírjainak kétharmada nem vízszintes fenekű, hanem padkás, azaz középen lemélyített volt, melyekből gyakran „felhúzott vállal, az alsó gödörrészbe préselődve" kerültek elő a vázak. „Számuk azonban - írja Gaál Attila, - ennél a valóságban jóval nagyobb lehetett, így a padkás sírt tarthatjuk temetőnk leggyakoribb sírtípusának.

,A1 A még 1952-ben feltárt első KATYMARI sírok is „lépcsőzetes" kiképzésüek voltak, s ez a forma a később leletmentett sírok több mint hannadát jellemezte.

423 A sírkiképzés megfigyelhetősége 415 WICKER Erika 2003a 26-28., U.ő 2005a; GAÁL Attila „egyszerű sírnak" nevezi a nem padkás vagy padmalyos sírokat. GAÁL Attila 1982 162. 416 A szűkülő falat indokolhatta a talaj is, éppúgy, mint egyes közelmúltbeli síroknál: „Ha homokos a talaj, akkor a sír falát kissé ferdére vágják, hogy ne omoljon be az oldala. Ilyenkor a sír széle vagy 40 cm-rel szélesebb, mint az alja. " FELHOSNE CSISZÁR Sarolta 1986 114. 417 WICKER Erika 2003a 26.; A bácsalmási temetőben 2002-ben feltárt vízszintes vagy kissé ívelt fenekű sírok leírását ld. u.ott 48. 418 122 dombóvári sírból 28. Közülük kettőnél „a vízszintes sírfenék a test körvonalát nagyjából követő területen még kissé továbbmélyített volt. " GAÁL Attila 1982 162. A dombóvári temetőben szegeit koporsóládás temetkezés egyáltalán nem volt. 419 A dokumentációk általában jelzik a sírok méreteit, de - amennyiben az pl. nem padkás, - nem térnek ki a sírgödrök alakjára (Bátmonostor, Csávoly, Madaras, Mélykút). Egyes publikációk (Győr, Bükkszállás) csak a sírmélységeket közlik. 420 MITHAY Sándor 1985 196.; A leírások között csak a 209. („Padkás sír volt; 40 cm mélységben a sírgödör rövidebb volt és így lépcsős kiképzésű lett. "), a 216. („Ez is padkás sír volt. ") és a 235. („Ez is padkás sír volt. ") koporsós síroknál jelöl „padkát", melyek közül kettő női, egy gyermeksír volt. A 210. férfisír leírása viszont nem padkára, hanem egy síron kívüli árokra utal: „a sírgödörtől EEK felé egy 119 cm hosszú, 34 cm széles árok foltja mutatkozott. Ez valószínűleg egy lemélyített padka foltja volt, amelyről könnyebben lehetett a koporsót a sírgödörbe ereszteni. " U.ott 1985 191-193. 421 WICKER Erika 1990; U.ő 1995; U.ő 1996 422 GAÁL Attila 1982 162. 42j Zalotay Elemér ezt a szokatlan formát a következőképpen magyarázta: „ Úgy látszik, az ősi szokás az elhunyt nyughelyét a földbe vájva, magában a temetőben készítették el, s így a temetésnek sokkal nagyobb lehetett a rítusa eredetileg, mint akkor, amikor a halottat már a háznál fektették deszkakoporsóba. " WICKER Erika - KŐHEGYI Mihály 2002 44.; De a padkás sírforma kialakulása inkább földrajzi-éghajlati viszonyokkal és vallási hagyományokkal magyarázható.