Wicker Erika: Rácok és vlahok a hódoltság kori Észak-Bácskában (Kecskemét, 2008.)
III. TEMETKEZÉSI SZOKÁSOK
azzal függött össze, hogy a temetődomb löszös-agyagos talaja igen jól őrizte meg az egykori beásásokat. 424 Ez tette lehetővé a régészek által feltárt sírok 425 szinte mindegyikében a „padkás" vagy „lépcsőzetes" sírkiképzés megfigyelését. A mindössze négy sírt feltáró Szabó György „padkás" vagy „lépcsőzetes" megjelölést nem használt, de megjegyezte, hogy „a szűk sírgödörbe be van szorítva a test", s a sírrajzokon szerepel e lemélyedések kontúrja. Padkás sírformára utal Komáromy József megjegyzése is, mely szerint az általa feltárt néhány sírnál „a sírgödör oldalfalai erősen követték a hanyattfekvő váz alakját, a külső kontúrt, s így a sír lábnál keskeny, fejnél ill. a vállnál a legszélesebb. " Zalotay Elemér megfigyelései alapján is „ahol a váz fekszik, a sír szélessége annyira összeszűkül és megkurtul, hogy a holttestet csak nehezen helyezhették el benne. A hosszúság is csak úgy volt megfelelő, hogy a koponyát erősen a mellre hajlították. " Máshol megjegyzi, hogy „a sír feneke vájt, nem vízszintes, hanem homorú, az eredeti sír valószínűleg túl rövidnek bizonyult, és azért úgy gyömöszölték bele az elhunytat. " A KATYMARI leletmentést befejező Kőhegyi Mihály viszont nem jelzett sem lépcsőzetes kiképzésű sírformát, sem túl szűk gödröt. Talán e leletmentési területek talaja nem tette lehetővé a sírgödrök formájának pontos megfigyelését, esetleg a feltárás nem volt kellően körültekintő. 426 Hasonló okokkal - és a terület nagyfokú bolygatottságával - magyarázható, hogy a MADARASI temetőben mindössze három sírnál figyelt meg padkás sírformát az ásató: „A test befogadására igen szűk belső gödröt ástak, melyet a medencétől felfelé kiszélesíttettek, hogy egyáltalán beleférjen a halott, [...j A padka rövidre sikerült, ezért a koponyája feltámaszkodik. A padka olyan szűk, hogy éppen csak beletehették a halottat. f...j A padkás sír igen szűk, koponyájánál lekerekített" (30., 32-33. kép). Feltehetően padkás sírformára utaló „feltámaszkodó" koponyát további öt MADARASI sírnál figyeltek meg. 27 Az elégtelenül dokumentált CSÁVOLYI temető egyik gyermeksírjának rajza szintén padkás sírkiképzést jelezhet. 428 Nem ismertetett padkásán kiképzett sírokat Lázár Sarolta az ESZTERGOMI temetőből. A sírleírások azonban olykor felhúzott vállrészt, magasabban fekvő karcsontokat jeleztek. 429 Mivel ezekben a sírokban nem volt koporsószeg, lehettek akár padkásán kiképzettek is, csak egykori formájukat a homoktalajban nem lehetett megfigyelni. Ugyanígy lehetséges, hogy a sírok negyedében megfigyelt magasabban fekvő koponya 430 nem a fej alá tett párnával, 431 hanem a sír padkás kiképzésével magyarázható. A BÁCSALMÁSI temető egészére vonatkozóan nincsenek adataim, mivel a dombközép homokos talajában a sírfenék lemélyítését nem tudtuk meg figyelni. 432 A 2002-2003-ban - metszetbon~ „Katymár község határa [...] 80-100 cm vastagon zsíros-fekete hnmus-sal terített, mely alatt vasoxidos sárga lösz következik [...] A fénylő fekete humus azonnal feltölti az alatta elterülő sárga margónak mélyedéseit, éles vonalakban különül el tőle, s azonnal elválik annak falától. Ez lehetővé teszi, hogy [...] a valamikori sír, verem vagy egyéb mű formáját utána rajzoljuk. " Zalotay Elemér megjegyzése. WICKER Erika - KŐHEGYI Mihály 2003 42. 425 Igen sok katymári sírt a földkitermelést végző munkások dúltak fel, néhány esetben pedig az ásatok a kutatóárkokon kívül eső sírrészeket nem tárták fel. WICKER Erika - KŐHEGYI Mihály 2002 8-9. 426 WICKER Erika - KŐHEGYI Mihály 2003 42-44. 427 Madaras 101., 103. és 105. sír ill. 58., 59., 63., 64. és 97. sírok. Kőhegyi Mihály ásatási dokumentációja 1975. TIM RA, leltározatlan. Egy esetben azt jelzi a dokumentáció, hogy a holttestet „rövid koporsóba tették, ezért nyaka kiugrott helyéről" (100. sír), rajz és pontos leírás híján azonban nem állapítható meg, hogy ácsolt ládás temetkezésről van-e szó (a sírban nem voltak koporsószegek), esetleg a padkatakarás fanyomait határozta-e meg az ásató koporsómaradványoknak. 428 Csávoly 1. sír. Kőhegyi Mihály ásatási dokumentációja, 1987. TIM RA, leltározatlan. 429 Esztergom: 5. sír: F., 10. sír: M., 21. sír: M., 23. sír: F., 36. sír: M. LÁZÁR Sarolta 1999 308-309., 311., 314. 430 Esztergom: 5. sír: F., 6. sír: F., 9. sír: M., 12. sír: F., 20. sír: M., 22. sír: M., 34. sír: F.; LÁZÁR Sarolta 1999 308-311., 313.; Ali. sírban fekvő férfi koponyája „csaknem függőleges" helyzetű volt, viszont a sírban három koporsószeg egyértelműen szegeit koporsót jelez. LÁZÁR Sarolta 1999 309.; Lehetséges, hogy a koponya helyzete nem a fej alá tett párna, hanem a koporsó egyenetlen leengedésének következménye. 431 LÁZÁR Sarolta 1999 315. 432 „Bár a Bácsalmás-óalmási 16-17. századi rác temető feltárása 1993-ban elkezdődött, s 2002-ig összesen 420 sír vált ismertté, arra, hogy a szokásostól eltérő sírformákkal is számolnunk kell, csupán a 2001. évi feltárás utolsó napjaiban figyeltünk fel. Ez alapvetően azzal magyarázható, hogy az addig féltárt sírok környező talaja homok volt, mely a beásásokat nagyon rosszul őrizte meg, s olykor maga a sírfolt is alig vagy egyáltalán nem látszott. Másfelől igaz az is, hogy a kora újkori temetőben nem számoltunk az egyenes vagy kissé szűkülő falú, egyenes fenekű sírgödrökön kívül más forma előfordulásával. 2001-ben a temetődomb Ny-i szélén is nyitottunk szelvényt a homokbánya pereménél. Ezen a részen a talaj alapvetően megváltozott: a humuszréteg alatt nem homok, hanem rendkívül kemény agyagréteg jelentkezett, mely igen jól megőrizte a sírgödrök egykori formáját. Az itt feltárt sírok fele nem egyenes fenekű volt, hanem annak közepét a váz nagyságának megfelelő hosszúságban és szélességben teknőszerűen képezték ki. A sírok között egyformán voltak gyermek- valamint férfi- és női temetkezések. Azt is megfigyeltük, hogy az általában alig 10-15 cm mély árokba fektetett halottakat soha nem helyezték koporsóba. A középen lemélyített fenekű sírok mellett - akkor még úgy gondoltuk, - azok egy változata is előfordult. Három gyermeksír a szokásosnál szélesebb volt, s a lemélyítés nem középen, hanem az egyik hosszanti oldalhoz közel került elő. E viszonylag kis mélységű sírok foltja azonban gyakorlatilag a
