Wicker Erika: Rácok és vlahok a hódoltság kori Észak-Bácskában (Kecskemét, 2008.)
III. TEMETKEZÉSI SZOKÁSOK
kább a talaj minőségével és a sír kiásásának több-kevesebb gondosságával függhet össze, és nem valamely etnikai vagy vallási hagyománnyal. 403 Altalánosságban jellemző, hogy a sírgödrök az elhunytak nagyságához igazodtak, de eltérő esetek még az igen hiányos adatok alapján is ismertek. így pl. több KATYMARI felnőttsírnál jelezte az ásató, hogy a gödrök feltűnően nagyok a vázhoz képest. 404 BÁCSALMÁSON viszont a gyermeksírok több mint tizedére jellemző, hogy jóval nagyobbak a szükségesnél, közülük két gyermeknek felnőtt méretű sírt ástak, 405 s az egyik MADARASI gyermeket is „igen széles sír"-ba temették. 406 A szükségesnél nagyobb sírgödrökre sem a leletek, sem pedig a temetés egyéb körülményei nem adnak magyarázatot. „A sírok jelentős részénél - írja Gaál Attila, - nem tudtunk megbízható mélységi adatokat nyerni", 407 s ez a megállapítás a temetők nagy részére érvényes. 40 A viszonylag sértetlen temetőrészeken a felnőttsírok jó részének mélysége a mai felszíntől mérve 100-150 cm, a gyermeksíroké ennél kevesebb. 409 Arra vonatkozóan, hogy volt-e valamiféle „hagyományosan előírt" sírmélység, 410 nincs ugyan adatom, de úgy vélem, a mélység összefügghet azzal a különleges sírkonstrukcióval is, mely a hódoltság kori rácok-vlahok - legalábbis egy részének - temetkezési szokásait jellemzi. III.2.3. SÍRFORMÁK A sírgödrök egykori alakjának meghatározását az érintett területek közeikori bolygatása, 411 a temetődombok egyes részeinek homokos talaja 412 és a megfelelő ásatási technika hiánya 411 több temetőben gyakorlatilag lehetetlenné tette. Ezért a sírformákat lényegében csak a DOMBÓVÁRI, a BÁCSALMÁSI 414 és részben a KATYMARI temetők alapján tárgyalhatom, a többi lelőhelyről csak A fejnél szélesebb trapéz alakú sírok esetében Korek József úgy véli, hogy „a sírgödör alakja teljesen fedi a koporsó mai formáját, ezzel helyettesítették a koporsót. " KOREK József 1994 181.; Ez a tetszetős magyarázat azonban egyrészt nem ad választ a lábnál szélesedő trapéz alakú vagy az ovális sírformákra, másrészt trapéz alakú koporsó előfordul ugyan, de nem a jellemző ládaforma a hasonló temetőkben. 404 Katymár 72. sír: „igen hosszú sír. A 171 cm-es hullának 230 cm hosszú sírt ástak. "; 74. sír: „a vázhoz viszonyított (163 cm) igen hosszú sírverem (245 cm). "; 11. sír: „Feltűnően nagy sírban elhelyezett féifiváz. "; 92. sír: „Sírgödör keskeny, igen hosszú, végein lekerekített. " WICKER Erika - KŐHEGYI Mihály 2002 29-30., 34. 405 Bácsalmás 373. és 451. sjrok. Előbbi lelet nélküli, utóbbiban fémgomb és gyöngyök voltak. Wicker Erika ásatási dokumentációja 2002-2003. KJM RA 2002.1115; 2003.1116 406 Madaras 98. sír, Inf.I. m: 46 cm, sz: 80 cm, h: 105 cm. Kőhegyi Mihály ásatási dokumentációja 1975. TIM RA, leltározatlan 407 GAÁL Attila 1982 133. 40 Újkor földmunkák (planírozás) bolygatta a mélykúti temetőt és a bácsalmási temetődomb közepét, ahol a vázrészek olykor a mai felszínen voltak. Szintén igen kicsi a fonyódi temetőben mérhető sírmélység. Ugyanakkor a terület feltöltésével magyarázhatóak a győri temetőben mért igen nagy, olykor 300 cm-es mélységadatok. 409 Katymáron az átlagos mélység 100-160 cm közötti, de ennél mélyebb sírok is vannak. Bátmonostoron és Madarason 100— 120 cm-esek, a bácsalmási temető bolygatlan délnyugati részén a sírfolt jelentkezésétől 100-120 cm-es mélységeket mértünk. 410 A görögkeleti vallású erdélyi románoknál pl. „A sír alakja, hossza és szélessége mindig a koporsóéhoz igazodik. Mélysége sohasem megszabott, nincs semmijeié előírás e tekintetben, hanem mindig tetszés szerinti, [...] ám a sírméret a sírásók szorgalmától és erőnlététől is függ. [...JA valachok ugyanis igencsak a szívükön viselik, hogy a sírgödör elég mély legyen, jóllehet közben mindig azért könyörögnek, hogy szeretteiknek Jegyen könnyű a föld'. Am az örökösök semmivel úgy nem imádnak dicsekedni, mint avval, hogy halottaiknakjó mély sírt ásattak. " PAPP, Ladislaus Basilius 1817 (2006) 157-158.; A „valah" megnevezés itt az oláhokra, és nem a hódoltság kori vlahokra vonatkozik. 411 A dombóvári temetőben „bizonyos nehézséget jelentett azonban a felső földrétegek nagyfokú bolygatottsága, mellyel a legtöbb esetben a sír oldal- és végfalainak nagy- részét tönkretették, s nem ritkán csak a sírfenék foltja maradt meg. így 138 esetben nem volt eldönthető, hogy a sírgödör az 'egyszerű ', a 'padkás ' vagy a 'padmalyos ' (oldalfülkés) sírok közé sorolható-e. " GAÁL Attila 1982 162.; Fonyódon a sírok a mai felszínhez közel feküdtek. Gallina Zsolt szíves közlése.; Hasonlóképpen többször planírozták a bácsalmási temetődomb gerincét is. 412 „Bár a Bácsalmás-óalmási 16-17. századi rác temető feltárása 1993-ban elkezdődött, s 2002-ig összesen 420 sír vált ismertté, arra, hogy a szokásostól eltérő sírformákkal is számolnunk kell, csupán a 2001. évi feltárás utolsó napjaiban figyeltünk fel. Ez alapvetően azzal magyarázható, hogy az addig feltárt sírok környező talaja homok volt, mely a beásásokat nagyon rosszul őrizte meg, s olykor maga a sírfolt is alig vagy egyáltalán nem látszott. " WICKER Erika 2003a 19. 4lj „A korábban a jórészt homoktalajba ásott sírok 'klasszikus ' módszerű feltárásával [...] nem sikerüli a szokásostól eltérő sírformát megfigyelnünk. Feltétlenül és nyomatékosan kell hangsúlyoznunk azonban itt a megfigyelés, nem pedig a tényleges sírforma esetleges hiányát. [...] A 2002. évi [...] feltárások talán legfontosabb feladatául azt jelöltük ki, hogy! minden sír esetében pontosan megfigyeljük annak formáját. Ezért a sírokat nem a szokásos módon kezdtük feltárni, hanem a folt jelentkezésének szintjén a lábszárak vonalánál átvágtuk őket. Az átvágás nemcsak a kötött talajba ásott sírok alakját rajzolta ki, de - jól vagy! bizonytalanabbul - a homokba ásott gödrök eredeti formáját is megmutatta. " WICKER Erika 2003a 24. 414 Tekintve, hogy a bácsalmási sírok feltárását csupán 2002-2003-ban végeztük a sír alakját pontosan mutató metszetbontással, a sírformák vizsgálatába is csak az ide tartozó 141 értékelhető sírt vonhattam be.
