Wicker Erika: Rácok és vlahok a hódoltság kori Észak-Bácskában (Kecskemét, 2008.)

III. TEMETKEZÉSI SZOKÁSOK

A rác-vlah temetők közös jellemzője, hogy környezetükből erőteljesen kiemelkedő dombon vannak. A BÁCSALMÁSI, KATYMARI, BÁTMONOSTORI, MADARASI és MÉLYKÚTI temető helyszíne 8-10 m-re, a CSIKÉRIAIÉ 5-6 m-re magasodik ki környezetéből (1-2. kép).

343 A CSÁVOLYI leletmentés jelentése külön kiemeli, hogy a temető „a környezetéből jól kiemelkedő dombon" volt, olyan területen, ahol a „dombvonulat aránylag jól kiemelkedik a környezetből, helyenként 10-14 méter magasságra is. "

344 A MONOSTORSZEGI lelőhely ugyancsak dombon volt,

345 a BÜKKSZÁLLÁSIRÓL nincsenek adataim. A dunántúli temetők közül a DOMBÓVÁRI és a FONYÓDI temetődomb is magas.

346 A GYŐRI lelőhely egykori topográfiai adatait a feltáráskor már nem lehetett megállapítani, az ESZTERGOMI temető adatait nem közli a publikáció. A bizonyára tudatos kiválasztás okát nem ismerjük, de feltétlenül szerepet játszhatott benne a terület - vagy egy részének - löszös-agyagos talaja.

347 A kötött talajban lehet ugyanis azt a padkás és padmalyos sírformát kialakítani, mely a hódoltság kori rácok és vlahok temetkezésének általános ismérve. III.1.2. TEMPLOM HIÁNYA A keresztény falvak népessége a településen belül, a templom körül alakította ki temetőit,

348 s ez jellemzi az Árpád-kortól kezdődően egészen az újkorig

349 a magyar temetkezési szokásokat is. A hódoltság kori rácok-vlahok ezzel szemben lakott területeiktől távolabb jelölték ki temetőiket,

350 melyekben sosem állt templom.

351 Bár a MONOSTORSZEGI sírok környezetében voltak épületmaradványok, ezek egyike, a „kápolna" biztosan Árpád-kori eredetű, és sem a templomnak, sem a körülötte levő temetőnek nem volt nyoma a tűs-gyöngyös-kaoris népesség beköltözésekor, ahogy bizonnyal lakatlanná vált a török hódítás elejére az itt alapított pálos rendház is.'

52 Hasonlóképpen akkor már Az adatokat az 1:10000 léptékű térképről olvastam le. A csikériai adat: Rosta Szabolcs terepbejárása, 2006. KJM RA 2007.1965 344 Kőhegyi Mihály jelentése, 1987. RégFüz. Ser.I. No.41. 1988 78.; Kőhegyi Mihály terepbejárása, 1963. KJM RA 2000.896 345 Ezt a dombhátat nevezték a helyiek „Sztára-szela "-nak, azaz Ófalunak. GUBITZA Kálmán 1902 1.; Területét Gubitza hol 40 ezer, hol 80 ezer m

2 nagyságúnak mondja. U.ő 1899 82.; U.ő 1901 17.; KOREK József 1994 189. 346 GAÁL Attila 1982 133.; A fonyódi adatot Gallina Zsoltnak köszönöm. 347 A katymári rác temető feltárásakor Zalotay Elemér megfigyelte, hogy „Katymár község határa [...] 80-100 cm vastagon zsíros-fekete humus-sal terített, mely alatt vasoxidos sárga lösz következik [...] A fénylő fekete humus azonnal feltölti az alatta elterülő sárga márgának mélyedéseit, éles vonalakban különül el tőle, s azonnal elválik annak falától. Ez lehetővé teszi, hogy [...] a valamikori sír, verem vagy egyéb mű formáját utána rajzoljuk. WICKER Erika - KŐHEGYI Mihály 2002 42.; Ez a leírás tökéletesen illik a bácsalmási temetődomb egy részére is. A mélykúti temetődombon feltárt néhány sír homoktalajban feküdt, melyben a sírforma hagyományos feltárással nem figyelhető meg. Nem tudjuk, hogy a domb más részén - hasonlóan a bácsalmási temetődombhoz, - volt-e löszös-agyagos altalaj. Az a tény, hogy mind Csávolyon, mind Madarason jelzett padkás sírokat az ásató, ugyancsak a terület egy részének löszös-agyagos talajára utalhat. A bátmonostori, a monostorszegi és a bükkszállási temetőkről ezzel kapcsolatos adataim nincsenek.; Esztergomban a sírokat „a homokos altalajba" ásták. LÁZÁR Sarolta 1999 315. 348 Erre utal pl. a német Kirchhof (tkp. „templomudvar") szó, melynek jelentése temető. ,49 Az elnéptelenedett óalmási falutól négy km-re 1719-ben megalapított Bácsalmásnak - ahogy ezt egy 1738. évi egyházlátogatási jegyzőkönyvből tudjuk, - kezdetben két temetője volt. ,,Az egyik egészen kis temető a templomocska körül, a másik, a nagyobb kinn a határban. [...] Mikor a plébánia megalakult és a nép is jobban szaporodott, már nem használták a templom körüli temetőt, hanem csak azt, amelyik künn volt a határban. " UDVARDY József 2003 95-96.). Ezzel szemben pl. az 1700as évek első harmadában Észak-Bácskába betelepült svábok templomai már nem a temetőben állnak, bár utóbbiakat változatlanul „Kirchhof'-nak nevezik. j5

° A bácsalmási temetődomb közvetlen környezetének bejárása során településre utaló nyomot nem találtunk, s nem jeleztek falunyomot az ásatási dokumentációk és publikációk a többi hasonló korú és etnikumú temető közvetlen környezetében sem. 351 Madaras-Bajmoki úton volt templom, ez azonban az évszázadokkal korábbi Árpád-kori település része. Kőhegyi Mihály ásatási dokumentációja 1960. TIM RA 213-2001; Szentendre-Paprikabíró utcában a sírok környezetében egy feltehetően később épült görögkeleti templom állt. Rosner Gyula ásatási dokumentációja 1966. RégFüz. Ser.I. No.20. 1967 101. Az ásató szerint a szerb temető az 1690-es betelepülőkhöz köthető, és egy 1827-es térkép alapján már nem használták. A leletek alapján azonban indokolt lehet a feltárt sírok korábbi keltezése. 352 Míg a „kápolna"-1 Gubitza eleinte a - korábbi Árpád-kori templom körüli temető területén felépített - pálos monostorral hozta összefüggésbe (pl. GUBITZA Kálmán 1902 5-6.), utolsó cikkében már „bodrogszigeti kis falusi templom "-nak határozta meg. U.ő 1916 61.; „Az árpádok idejében a templom körül temető is volt. " U.ő 1911 14.; A temető nagy részét később „elmosta a Duna. " U.ő 1916 61.; A néhány feltárt gyöngyös-kaoris sír nagyobb részét a már nem látszó templomba ásták: „Az is tapasztalható, hogy egyes helyeken a fundamentum a sírásó ásója elé került, a sírt a fundamentumon keresztül is megásták. " U.ő 1899 84. "