Wicker Erika: Rácok és vlahok a hódoltság kori Észak-Bácskában (Kecskemét, 2008.)
II. ÉSZAK-BÁCSKA A HÓDOLTSÁG KORÁBAN
II.2.4. A SZERZŐDÉSEK RÁC FALVAINAK AZONOSÍTÁSA A két szerződésben szereplő 40 település háromnegyede ma is jól azonosítható. Az azonosíthatóság általában egy-egy mai település vagy településrész meghatározását jelenti, azaz annyi tudható, hogy mely mai földrajzi nevek környékén kell keresnünk a középkori - kora újkori falut. Egyes esetekben azonban a régészeti kutatások már a pontos hely megjelölését is lehetővé teszik (7. táblázat, Adattár, térkép). Baskuth (Vaskút) Borsod (Bácsborsód), Gara (Gara), Györgyn (Durdin, SCG), Kachmar (Katymár), Körtvilös, (Krusevlje, SCG), Madaras (Madaras), Monostor (Bátmonostor), Újváros (Zobnatica, SCG), ill. Biked (Bácsbokod), Borott (Borota), Jankó (Jánoshalma), Keleb (Kelebia), Kwm Baja (Kunbaja), Mellkutt (Mélykút), Rema (Rém), Szent Iw an (Felsőszentiván), Toothat (Tataháza) és Tovankut (Tavankut, SCG) a törökkor végére ugyan jórészt pusztává vált, de újratelepített, ma is lakott települések. Még ha többjüknek pontos középkori helye egyelőre nem ismert, környékük azonosítása nem lehet kétséges. Akkor sem, ha pl. egy Baskút nevü határrész Érsekcsanád nyugati részén is megtalálható, 197 vagy egy Kelebe nevü, a középkorban pusztává vált falu a mai Hajós délnyugati határában is volt, 198 ráadásul mindkettő környezetében találhatók a rác Györgynnel és Nagy Geöricz-cel elméletben azonosítható falvak. A Pálffy-szerződések települései ugyanis egy-egy tömböt alkotnak, így még az ilyen elméletileg kérdéses esetekben is kizárható a tévedés lehetősége. Viszonylag könnyű azoknak a falvaknak az azonosítása is, melyek ugyan soha többé nem települtek újra, nevük azonban határrészek, dűlők elnevezésében megmaradt. Ilyen Aranyas (ma Alsóvirányos, Baja DK), Vámtelek w (Subotica D-DNy, SCG), Legyen (ma Olegyen, Katymár Ny), Sár (Katymár D, részben Stanisic É, SCG), Halimas (ma Halmos, Bácsalmás, Oalmás E), Iwanka (Kisszállás-Kunfehértó határa) Mada (Kisszállás Ny), Sebesegyhaz (Sebesity/Sebestyin, Csikéria DK, részben Subotica Ny, SCG) és Side (Borota ÉK). Szentté esetében a török defterek Szente=Hergyavica megjelölése kétségtelenné teszi azonosítását (Jánoshalma D). Okoz némi, bár nem megoldhatatlan problémát néhány további település földrajzi behatárolása. Mattihatnak a mai Mátételkével való azonosítása már csak azért sem elfogadható, mert Mátyusháza, a ma a bajai határhoz tartozó, Csávollyal és Bókoddal határos Mátéháza jóval nyugatabbra fekszik Mátételke-Mateovicstól (bár 1878-ban még volt közös határszakaszuk azon a részen, mely most Felsőszentivánhoz tartozik). 201 Mátyusháza-Mátiház Mattihat nagy külterületű, Szent Iwuannal, Toothattal, Halimassal, Bikeddel határos helyiség volt, mely később vált ketté Mátéházára és Mátételkére. 202 Keleti felén, melyet a 18. század közepe táján a Piukovicsok vettek meg, rövidesen megalakul a ma is létező Mátételke falu. Az 1805-ben Grassalkovich-tulajdonú nyugati részen fekvő Mátéháza azonban számottevően nem települ be soha többé." 03 „Mátéháza seu Mátyusháza" egy 1770-es térképen Csávoly közvetlen közelében, attól dél-délnyugatra van feltüntetve. 204 I9/ MFT BKKM 1980 26. 198 ENGEL Pál 2002 199 Engel Pál Vanna középkori falut azonosítja a török defterekben szereplő Nagy Telekvan, Telek Vana településsel, és a mai Svetozar Miletic (SCG) környékére teszi. ENGEL Pál 2002; Iványi István szerint viszont Vantelek-Nagy TelekvánVámtelek puszta Szabadka határában, Bajmoktól keletre (SCG). IVÁNYI István 1909 I. 138. Utóbbi véleményhez csatlakozom. 200 ENGEL Pál 2002 Mátyusházát Tótháza-Tataháza és Büked-Biked közé, a mai Mátételke helyére teszi. 201 FRIDRIK Tamás 1878 202 Ezt alátámasztja az az adat, mely szerint 1735-ben egy akkor 90 éves rác ember azt vallotta, hogy ő itt született „midőn Mateovics még falu volt, s 40 évig lakott a faluban, egészen Buda visszavételéig, 1686-ig. (Ennek magyarázata az, hogy a mostani Mateovics pusztától nyugatra fekvő Mátéháza szintén puszta, a török időkben csakugyan falu volt, s a török defterekben is az adózók közt van felsorolva. Ezen mostani két puszta akkor talán egy területet képezett.) " IVÁNYI István 1907 III. 76. 203 IVÁNYI István 1907 III. 44-77.; Sövény Mihály szerint „Mátyusháza határa Bajától keletre valószínűleg Szentiván déli részéig terjedt de nem volt azonos sem a mai Mátéházával, sem Mátételkével. " SÖVÉNY Mihály 2004; A település általa vélt pontos helyét sajnos nem közli. 2,14 Glasser Frigyes térképe, 1770. In: VASS Előd 1989 8. kép
