Wicker Erika: Rácok és vlahok a hódoltság kori Észak-Bácskában (Kecskemét, 2008.)
II. ÉSZAK-BÁCSKA A HÓDOLTSÁG KORÁBAN
Bár ilyen nevű településből több is volt Bács és Bodrog vármegyék területén, Szent PálSzenpál-Szent Pal falut nagyjából azonos helyre, a mai Rém, Borota, Jánoshalma és Felsőszentiván határainak találkozására teszik az eddigi kutatások. 205 Jóval problémásabb Is tor, melyet általában Vastorok-Vastorok-Ostorak településsel azonosítanak, és Magyarkanizsa (Kanjiza, SCG) nyugati részére tesznek, 206 más vélemények szerint viszont a mai Érsekcsanádtól délnyugatra fekvő Izérrel azonos. 207 Tekintve azonban, hogy mindkettő, de különösen az utóbbi hely eléggé kiesik az 1598-as szerződések rác településtömbjéből, inkább arra hajlok, hogy a rác Istor a középkori Eszter-Esztör településsel azonos, mely a mai Katymár északi részén, a rác Borsod, Kis Patalom, Kachmar és Madaras között feküdt. Nagy Georicz és Györgyn nevében a György névalak változatai szerepelnek. Utóbbi a Szabadkától délnyugatra, Bajmoktól keletre fekvő mai Durdinnal (SCG) azonos." 08 Nagy Georicz neve az 1598-as szerződésen kívül ilyen formában máshol nem szerepel, így azon észak-bácskai Szentgyörgy települések jöhetnek számításba, melyek az 1520-22. évi dézsmalajsíromban is szerepelnek, és a hódoltság korban is lakottak voltak. 209 Mivel a mai Bácsszentgyörgy területét a 17. század közepén Kis és Nagy Gyurityinak, Velki és Mali Gyuriczinak is nevezték, 10 ennek környékére teszem Nagy Georicz rác falut. 211 Defteradatai egyelőre ismeretlenek: feltehetően a török írnokok nem ilyen néven, hanem bizonyára a György egy másképp elferdített változatával jelölték. Kis és Nagy Patalom nevében könnyű felismerni a középkori magyar Pathalaszentpéter nevét, melynek helyét egyes kutatók a mai Csatalja környékén keresik, 212 mások Katymártól nyugatdélnyugatra teszik. 213 A két terület nem fekszik ugyan távol egymástól, köztük van azonban Gara település. A két hasonló nevü falu egymás közvetlen szomszédságában lehetett, és „bizonyára eme régi Pathalaszt-Péter emlékét tartották fent, csakhogy már két külön faluban. " 2I4 Tekintve, hogy a mai Csatalja elődje nagy bizonyossággal Tárnok/Tárnokmonostor-Tarnak = Chatal Kilisza-Szálkilisza volt, 215 Patalaszentpéter és a két rác Patalom helyét inkább a katymári határra teszem. Bár a kutatók nagy része 216 egyetért abban, hogy valahol a mai jánoshalmi határban kell keresni, 217 a mai napig is vitatott Árokháza-Arikház-Arokhat pontos helye. Nem lehet a mai Jánoshalma nyugati oldalán, az egykori Side helyén, 218 sem a határ déli, a mai Borotával, Felsőszentivánnal és ENGEL Pál 2002 szerint a mai Rém délkeleti határában volt. Iványi István jelzi, hogy Szent Pál nevü puszta „Kovács mérnök térképén 1762-ből is fel van tüntetve [...] Borota és Rém között. " IVÁNYI István 1909 I. 126. 206 IVÁNYI István 1907 V. 76., 130-132.; U.ő 1909 I. 98-99.; ENGEL Pál 2002 207 VASS Előd 1989 181.; U.ő 1980 165. 208 ENGEL Pál 2002; IVÁNYI István 1907 IV. 44.; U.ő 1909 I. 73. 209 DOMBAY Ernő 1965; IVÁNYI István 1909 I. 114-117. Iványinál az azonosítások nem mindig érthetők: Pl. Csanádszentgyörgyről azt írja, hogy „ez most már Pest vmegyéhez tartozó Csanád falu alatt levő és a Baja fölött fekvő Szt.István faluhoz tartozó Szt.-György puszta. - Valószínűleg ezt kell értenünk a török defterek által a bajai nahijében 1580 és 1590 évre 24 és 21 adózó házzal felsorolt Gyurgyin alatt (l. ezt*). " IVÁNYI István 1909 I. 114-115.; Engel Pál szerint viszont Csanádszentgyörgy a defterekben Szengyörgy néven szerepel, és 1578-ban már puszta volt. ENGEL Pál 2002.; Ráadásul Iványi a * alatt megjegyzi, hogy „Nádudvartól keletre, Hajós alatt, Borota puszta fölött (most Pest vmegyében) van Hild puszta s ennek déli részében Hild-József-háza másképpen Szt.-György (Katonai tkép 1883); egy 1770 évi kézirat határtérkép ezt még Puszta-Szt.-Györgynek írja. " IVÁNYI István 1909 I. 115.; Iványi Csanádszentgyörgy név alatt három Szentgyörgy nevü (vagy hasonló hangzású) települést kever: a Csanád melletti Szentgyörgyöt, Gyurgyin/Györgyént és Orbágyszentgyörgyöt. Azt, hogy a közölt defteradatai mely településre vonatkoznak, nem sikerült kikutatnom. 210 IVÁNYI István 1909 II. 109. 211 Ez a meghatározás egy helyen Iványinál is szerepel: „Gyurity. (II.k. 109. laphoz.) A rác lakosság Nagy Georiczefaluból 1598-ban Esztergom vidékére költözött. " IVÁNYI István 1907 IV. 45. 2,2 „Báthmonostor szomszédságában volt, és megkülönböztetésül a többi Szt. Péter helyiségektől, a közeli Báthmonostor miatt Báth-alja előnevet kapott. Neve sokféleképp íratott [...] 1406 óta egyszerűen csak Pathala. " IVÁNYI István 1907 IV. 129-131.; Vass Előd hasonlóan Csatalja környékére helyezi. VASS Előd 1989 181.; Csatalja nem szerepel a török defterekben, de a 17. század 3. negyedére datálható ún. „1540^42. évi" dézsmalajstromokban feltűnik a neve. 213 ENGEL Pál 2002.; KAPOCS Nándor - KŐHEGYI Mihály 1983 68-73; WICKER Erika - KŐHEGYI Mihály 2002 65. 214 IVÁNYI István 1907 IV. 131. 215 VASS Előd 1989 175.; ENGEL Pál 2002 216 Néhány kutató Kunfehértó-Kovács tanya környékén véli megtalálni Árokegyházát: „a Fehér-tóból a Várhely lapos felé vezetett régi árok mentén is volt egy Arokegyház nevű falu. " (Nagy Szeder István).; „ebben látom egyik legrégibb középkori falunknak, Árokegyházának nyomát. " (dr. Nagy Lóránt). WICKER Erika - TRILLSAM Márton 1992 37. 217 Az 1520-21. évi dézsmalajstrom együtt sorolja fel Boroth-tal, Sydevel, Csőszapával és Mathisházával. IVÁNYI István 1909 I. 7. 218 „Középkori vagy árpádkori templomkörüli temetővel van dolgunk. [...] feltételezhető, hogy Arokegyháza elpusztult temetőjét találtuk meg. " KŐHEGYI Mihály terepbejárása, 1959. TIM RA 151-2001; RégFüz. Ser.I. No. 13. 'i960 111.
