Wicker Erika: Rácok és vlahok a hódoltság kori Észak-Bácskában (Kecskemét, 2008.)

II. ÉSZAK-BÁCSKA A HÓDOLTSÁG KORÁBAN

II.2.3. AZ ESZTERGOM KÖRNYÉKI KITELEPÍTÉS LEGENDÁJA A két szerződés értelmezése jó száz éve vitatott. Hosszú évtizedekig tartotta magát az az álláspont, mely szerint Pálffy a felsorolt rác falvak lakosait Esztergom környékére telepítette volna át.

184 Azaz a rác lakosok vojnikjaik vezetésével teljes egészében átálltak a magyarokhoz, és először Esztergom, majd az Érsekújvár melletti Naszvad körül telepedtek le. Mindez, ha így történt, óriási változást jelentett Észak-Bácska településrendszerében, hiszen pl. a bajai náhijébe tartozó települések kétharmadának lakossága eltávozott volna falujából. Az Esztergom vidékén e szerződések értelmében való letelepedésnek ellentmond azonban, hogy Pálffy jelentésében szó sincs átköltözésről. Ráadásul a rácok csak akkor vállalják a teljes adózást, ha onnan, ahol abban az időben, vagyis a szerződések aláírásakor éppen voltak, hazamehetnek észak-bácskai falvaikba. Azaz egyáltalán nem az elköltözés, hanem épp ellenkezőleg, a hazatelepülés lehetősége volt olyan fontos számukra, hogy még adókötelezettséget is vállaltak magukra. Ebből viszont egyenesen következik, hogy 1598 körül valahol máshol kellett lakniuk. Ez az ideiglenes lakhely nem lehetett Esztergom környékén - hiszen akkor Pálffynak nem kellett volna „magához csalogatnia őket" -, hanem valahol a hódoltság területén. Ezen értelmezés szerint a rácok csak korábbi észak-bácskai lakóhelyeiket hagyták volna el,

186 „amit a tatárok állandó ott-tartózkodása ugyancsak indokolt, de a hódoltságban maradtak, amelynek felsőbb részein - a magyar falvak pusztulása következtében - bőven találtak maguknak helyet. "

187 Jelen ismereteim szerint inkább ezt az elképzelést támogatom. A „fölül megnevezett falvak" megfogalmazás kétségkívül a szerződések kezdő soraiban felsorolt településeket jelzi. Az viszont már kérdés, hogy honnan akartak a rácok ezekbe a falukba visszatelepülni, azaz valóban volt-e „ideiglenes" lakhelyük az okiratok kelte körüli években. Egyszerű lenne a rácok idegenben tartózkodását úgy értelmezni, hogy ezidőtájt természetszerűen nem otthon, hanem éppen Pálffy kérésére - Érsekújváron voltak, hiszen a szerződéseket ott írták alá. Ha viszont csak ezért tartózkodtak volna lakóhelyüktől távol, nem lett volna értelme e rövid időre is egy forintot, és többeknek még ezen felül ötven pénzt is adózni, s fogadni, hogy ezt „esztendőnkint ő fölségének" megadják addig, amíg hazatérhetnek. Ebből ugyanis az következik, hogy nem rövid, hanem lényegében előre be nem látható időre, több évre hagyták el észak-bácskai otthonaikat. A szerződésben azonban szó sincs arról, hogy ez a távollét végleges lenne, hiszen a tervezett majdani hazatérés után kötelezték volna el magukat „ő felségének minden törvény szerint való adóra és szolgálatra. " Semmi nem utal tehát arra, hogy Észak-Bácska rácai Esztergom vidékére akartak volna költözni (ami nem jelenti azt, hogy 1598 előtt részben vagy egészen nem települtek volna észak-magyarországi vagy a hódoltság északi részén levő, ideiglenesnek gondolt lakóhelyekre). Egyes észak-bácskai rác falvak lakosainak számára vonatkozó utolsó adatokat az 1590-es évek elejének defteréi szolgáltatják (7. táblázat). Az ott közölt létszámnak a korábbi évekével való összehasonlítása különösebb népmozgást nem jelez, főként azt nem, hogy egyes falvak egésze vagy nagy része elnéptelenedett volna. Ettől kezdve azonban nem állnak rendelkezésre török összeírások, s az észak-bácskai rácokra vonatkozó következő adat éppen az 1598-as két szerződés. Ha elfogadható az az álláspontot, hogy ekkorra - egy részük legalábbis - valamilyen korábbi esemény miatt elhagyta faluját, és ideiglenesen más vidékre költözött, nyilvánvaló, hogy ennek az eseménynek 1592 és 1598 kö1X4 „Takáts Sándor ,,e feltételezését azóta tényként kezeli a magyar történeti irodalom. " SZAKÁLY Ferenc 1981 147. 185 VASS Flöd 1989 181.; Az Esztergom vidékére való átköltözést tényként kezeli Iványi István is: IVÁNYI István 1907 és 1909 186 Szakály Ferenc véleménye szerint Takáts Sándort „nyilván a 'az fölülről ' szó vezette tévútra, amelyet, mini fejtegetéseiből sejthető, Felső-Magyarországnak, nevezetesen az ekkor már felszabadult Esztergom-környéknek értelmezett. Véleményünk szerint azonban ez mindössze fogalmazási pontatlanság, s helyes értelmezése: az fölül [=a levél intitulatiójábanf megnevezett falukra'. " SZAKÁLY Ferenc 1981 21. jegyzet 187 SZAKÁLY Ferenc 1981 148. 21. j.; Az a tény, hogy az oszmán birodalom a vazallus krimi tatárokat „felhasználta, sőt esztendőkön át itt teleltette, megpecsételte a [...] terület sorsát. A táj népessége északra, a Királyi Magyarország területére illetve a megmaradt mezővárosokba futott. A településháh>zat csak az 1620-as évektől kezdett regenerálódni. " KOCSIS Gyula 2001 48.