Wicker Erika: Rácok és vlahok a hódoltság kori Észak-Bácskában (Kecskemét, 2008.)

I. A HÓDOLTSÁG KORI RÁC-VLAH NÉPESSÉG TEMETŐINEK KUTATÁSA

zatos alkarhelyzetek, másrészt viszont a szegelt-kapcsos koporsók nagy száma és a padkás-padmalyos sírforma hiánya.

32 Bár Mithay nem hivatkozott egyik akkor már ismert hódoltság kori rác-vlah temetőre sem, történeti források alapján ugyanerre a korra datálta a győri temetkezéseket, megjegyezve, hogy a „feltárt sírok minden bizonnyal a rác katonaság és hozzátartozóinak temetőjéhez tartoztak. " Ez a meghatározás magyarázhatja a temetkezési szokások és a leletanyag részleges eltérését a „falusi" balkáni népesség hagyatékától. Az ESZTERGOM-Szentkirályon 1988-ban 39 sírt Biczó Piroskával együtt leletmentő Lázár Sarolta szerint „temetőnkhöz eddig a legjobb analógiaként" éppen a győri temető szolgál. E terület közelében 1959-ben Bálint Alajos 21 sírt tárt fel:

34 a temetési rítus és a leletek alapján a két temetőrész ugyanazon temetkezési hely része lehetett. Templomra utaló nyom nem került elő. A „ laza sorokban " fekvő sírok ötöde volt szegeit koporsós. A rátemetés ritka, viszont gyakrabban fordult elő csoportos temetkezés. A jellegzetes karhelyzetek és a leletek, a Rácváros közelsége és az a tény is e körhöz kapcsolhatja e temetőt, hogy Pálffy Miklós más vidékekről telepített Esztergom környékére rácokat.

35 Még 1966-ban tárta fel Rosner Gyula SZENTENDRÉN, a Paprikabíró utcában egy temető kilenc sírját. Egyikükben bronz ruhakapocs és a koponya jobb oldalán egy „bronz kendőtű" feküdt, egy másik, koporsós sírban pedig a lábaknál egy „szenteltvizes üvegecske". Véleménye szerint az üveg „és az a tény, hogy a temető közvetlen szomszédságában görögkeleti templom áll, arra enged következtetni, hogy szerb temetővel állunk szemben. "

36 Bácsalmás óalmá^i határrészén Kőhegyi Mihály 1964-ben egy középkori templom és a körülötte levő temető egy részét tárta fel.

37 E lelőhelytől mintegy 2 km-re került elő 1993-ban ÉszakBácska magyarországi területén az első olyan temető, melyet - Kőhegyi Mihály útmutatása alapján hódoltság kori balkáni népesség hagyatékának határoztam meg. BACSALMAS-Oalmás, Homokbányán az 1993-2003 között végzett feltárások eredményeképp közel 480 sír vált ismertté.

38 Az egyrétegű, soros, templom nélküli temető jórészt kelet-nyugati tájolású sírjainak túlnyomó többsége padkás, ritkábban padmalyos kiképzésű, a koporsós sírok száma kevés volt. A metszetbontással feltárt síroknál minden esetben sikerült a padkák és padmalyok fedési módjait, olykor a sír különleges betemetését is megfigyelni. Feltűnő volt a karhelyzetek változatossága. A viszonylag gyér leletanyag kis- és nagygömbös bronztükből, kaoricsigákból, gyöngyökből, bronz és vas párizsikapcsokból, ezüst, bronz, ón j2 Mithay Sándor néhány sírt ugyan padkásnak határozott meg, ám ezekben minden esetben koporsószeget is talált. MITHAY Sándor 1985 196.; A padkásán kiképzett sírok azonban nem koporsósak. 33 MITHAY Sándor 1985 197.; A Gabonavásártér környékét 1598 táján Rác-temetőnek nevezték, és „még 1913-ban megvolt itt egy cirill feliratú fakereszt, utolsó tanúja ennek a temetőnek. " U.ott 196-197. j4 Bálint Alajos: Esztergom-Szentkirály D.K. ás. 1959 VIII. 24 - IX. 18. - A Magyar Tudományos Akadémia Adattára A 25/1959; LÁZÁR Sarolta 1999 307. és 3. j. j5 LÁZÁR Sarolta 1999; Ugyanez: LÁZÁR Sarolta 2002 (A későbbiekben csak az 1999-ben megjelent tanulmányra hivatkozom); Az etnikum meghatározásában a szerző maga is bizonytalan. E terület „ 1594-95-ben a keresztény hadak sáncokkal megerősített átkelő- és táborhelye, felvonulási terepe volt. " Mithay Sándort idézve a hazai szerbség azon szokásáról, hogy a halott mellé pénzdarabokat dobnak, megjegyzi: „Ha ennek alapján azt nem is állíthatjuk, hogy Esztergom-Szentkirályon rácok nyugodtak, ugyanakkor jigyelembe kell vennünk, hogy csupáncsak 1595-1605 között - amikor Esztergom átmenetileg keresztény kézen volt, - temetkezhettek ide feltehetőleg Esztergomba települt vagy a környező falvakból oda telepített lakosok. f...j Pálffy Miklós Pócsmegyerről telepített Esztergomba lakosokat, illetve rácokat is hozott." LÁZÁR Sarolta 1999 316317.; A lelőhely elnevezése az antropológiai szakirodalomban: Esztergom-Rozmár. TÁNCZOS Nándor 1993; Tánczos publikációja bevezetőjeként az etnikumra vonatkozóan úgy fogalmaz: „nyitott kérdés, hogy a rozmári temető kiknek a tetemeit foglalja magába. "U.ott 141. 36 Rosner Gyula leletmentése, 1966. RégFüz. Ser.I. No.20. 1967 101.; Hivatkozik egy 1827-ben készült térképre, mely ezt a területet „már elhagyott temetőként jelöli. " Úgy véli, hogy „ezek a halottak az 1690 táján betelepült szerbek első nemzedékéhez tartozhattak. " U.ott; Igaz, más adatok szerint is Csernovics Arzént és papjait „a Buda mögötti Szentendrén helyezték el - ahol korábban nem laktak rácok. " SZAKALY Ferenc 1991 27.; Egyelőre azonban kérdéses, hogy a kései, 17. század végi datálás valóban helytálló-e.; Üvegpalack került elő pl.a mirijevoi (SCG) temető 118. sírjából, egy patkolt csizmában eltemetett férfi bal válla fölött. BAJALOVIC-BIRTASEVIC, Marija 1960 45. és XlX.t. 3. 37 Kőhegyi Mihály ásatási dokumentációja, 1964. TIM RA 21-2001; RégFüz. Ser.I. No. 18. 1965 56.; Az általa BácsalmásOalmásnak nevezett lelőhelyet - pontosabb határrész-elnevezés használatával - Bácsalmás-Halmosnak neveztem el. WICKER Erika 2004 50.; Adattár 16. lelőhely 38 Bácsalmás 1-91. sírok: Wicker Erika ásatási dokumentációja, 1993. KJM RA 99.857; 92-172. sírok: Polgár Zoltán ásatási dokumentációja, 1995-1996. KJM RA 2002.1105; 173-312. sírok: Wicker Erika ásatási dokumentációja, 2001. KJM RA 2002.1114; 313-420. sírok: Wicker Erika ásatási dokumentációja 2002. KJM RA 2002.1115; 421-483. sírok: Wicker Erika ásatási dokumentációja, 2003. KJM RA 2003.1116; WICKER Erika 2004 50-51.; Adattár 17. lelőhely