Wicker Erika: Rácok és vlahok a hódoltság kori Észak-Bácskában (Kecskemét, 2008.)
I. A HÓDOLTSÁG KORI RÁC-VLAH NÉPESSÉG TEMETŐINEK KUTATÁSA
és csont fülesgombokból állt, és előkerült néhány korabeli pénz és egy csizmapatkó-pár is. Mindezek alapján kétségtelen a temető nagyfokú hasonlósága a fenti lelőhelyekkel. E hódoltság kori balkáni népesség régészeti hagyatékát azonban - bár az ásatok azokat még középkori magyar lakossághoz kötötték, - ma már több Bács-Kiskun megyei lelőhelyről is ismerjük. Fél évszázaddal ezelőtt kezdte Zalotay Elemér a KATYMAR-téglagyári temető feltárását, mely - Szabó György, Komáromy József és Kőhegyi Mihály részvételével - 10 évig tartott. Mivel a leletmentések szüneteiben a homokbányászás folyamatosan tette tönkre a lelőhelyet, mindössze 89 sírt sikerült feltárni. 40 A templom nélküli, soros temetőben a sírok egymástól viszonylag távol feküdtek, rátemetés nem volt. A nyugat-keleti tájolású, jellemzően padkás kiképzésű sírokból a változatos karhelyzettel eltemetett halottak mellől a bácsalmásival megegyező leletek kerültek elő, s innen származik a más temetőkből eddig nem ismert, üreges félhold alakú, ezüst fülbevaló-halántékdísz-pár is. A temetőt közel fél évszázaddal a feltárás után hódoltság kori délszláv népesség hagyatékának határoztuk meg, és publikáltuk Kőhegyi Mihállyal közösen. 41 E két nagyobb temető mellett - éppen a velük való hasonlóság alapján - ma már több, korábban középkori magyarnak tartott, közöletlen észak-bácskai lelőhelyről az a véleményem, hogy ugyancsak a hódoltság kori délszlávok emlékanyagához tartoznak. 42 Mindegyik területről csak néhány sír ismert, ezért csak részlegesen felelhetnek meg azoknak a jellegzetességeknek, melyeket az ismert nagyobb temetők alapján a hódoltság kori balkáni népesség hagyatékának tartok. Jelen ismereteink alapján 43 templom nélküli, soros temetőkről van szó, melyekben a nyugat-keleti vagy északnyugatdélkeleti irányú sírok viszonylag távol, 1-2 m-re feküdtek egymástól. Ahol a temetkezési szokások bármiféle megfigyelésére egyáltalán sor került, előfordultak padkásán kiképzett sírok, a szegeit koporsós temetkezések száma általában kevés. A halottak alkarjai a deréktájon vagy a felsőtesten voltak, a ruházathoz tartozó kevés lelet megegyezik a fenti temetőkben talált leletanyag egy részével. Ezen túlmenően mindegyik lelőhely közvetlen környékén biztosan laktak a hódoltság korban délszlávok. Baja belterületén három olyan nagy kiterjedésű, soros, templom nélküli temető van, melyek feltehetően e körbe tartoznak. Sajnos, mindháromból csak néhány sírt ismerünk: A BAJA-LŐKERT SORI lelőhelyhez három helyszín tartozik. 44 A Kertészképző technikum udvarán előkerült néhány nyugat-keleti irányítású, melléklet nélküli csontváz mentésekor Zalotay Elemér megjegyezte: „a gyufagyár területén is sok törökkori csontváz vált ismeretessé, arra az eredményre jutottam, hogy ez a két csontváz egy XVI-XVII. század fordulójáról való nagyobb sírmező tartozéka. [...] törökkori és az azt követő idők minden valószínűség szerint szerb lakosságának" temetője. „ Várható leletek: gömbös, vékony ruhatűk, fésűk, bronz és ezüst fülbevalók, esetleg érmek és pártagyöngyök. Férfiak esetében csiholó vas, kovakő, vaskés és övcsatok vasból. ,45 (E megjegyzés igen figyelemreméltó. Egyrészt azt jelenti ugyanis, hogy Zalotay már az 1950-es években számolt a hódoltság kori „szerbek" emlékanyagával, másrészt megpróbálta körvonalazni a hozzájuk köthető leletek körét - anélkül sajnos, hogy forrást közölt volna. Az is nyitott kérdés, hogy mindezek alapján miért nem határozta meg „szerb "-nek pl. az általa kevéssel azelőtt mentett Katymár-téglagyári lelőhelyet.) A technikumtól észak-északkeleti irányba húzódott a templom nélküli soros temető: a közeli Szamuelly (Szent Antal) utcában és a Lökért soron ugyanis újabb sírok kerültek elő. Kőhegyi Mihály ezeket 18. századinak határozta meg, bár e datálást nem indokolta kielégítően. 46 A három lelőhelyet egymáshoz való közelségük miatt ugyanazon temető részeinek tartom. 39 WICKER Erika 1999; U.ő 2002a; U.ő 2002b; U.ő 2003; U.ő 2004; U.ő 2005a; U.ő 2006 40 Zalotay Elemér ásatási dokumentációja, 1952. KJM RA 69.231; Komáromy József ásatási dokumentációja, 1953. KJM RA 69.237; Szabó György ásatási dokumentációja, 1953. KJM RA 69.230; Zalotay Elemér ásatási dokumentációja, 1953. KJM RA 69.232; Kőhegyi Mihály ásatási dokumentációja, 1958. KJM RA 69.234; Kőhegyi Mihály ásatási dokumentációja, 1960. KJM RA 99.830 41 WICKER Erika - KŐHEGYI Mihály 2002; WICKER Erika 2004 72-73.; Adattár 73. lelőhely 42 A lelőhelyeket abc-sorrendben közlöm, nem a feltárás időrendjében, mivel egyes területeken az évek során több helyszínelés is történt. 43 Mivel az érintett lelőhelyeken nagyobb feltárás nem folyt - olykor régész sem járt a területen -, természetesen előfordulhat, hogy esetleges későbbi adatok alapján módosítani kell a feltételezést. 44 WICKER Erika 2004 45.; Adattár 5. lelőhely 45 Zalotay Elemér ásatási dokumentációja, 1958. TIM RA 53-2001 46 Szamuelly (Szent Antal) u.: Egyetlen lelet került elő, az egyik váz „nyakán illetve azon a tájékon egy rosszezüst ereklyetartó feküdt. A munkások [...] szétfeszítették, és egy latinbetűs, latin szövegű pápai áldást tartalmazó iratot vettek ki belőle". Kőhegyi Mihály helyszínelése, 1961. TIM RA 30-2001.; Mivel az „irat" nem maradt meg, a fenti információk pontosságában kételkedem.; Lökért sor: Kőhegyi Mihály ásatási dokumentációja, 1964. TIM RA 54-2001
