Wicker Erika: Rácok és vlahok a hódoltság kori Észak-Bácskában (Kecskemét, 2008.)
V. SZERSZÁMOK, ESZKÖZÖK, FEGYVEREK
SZERSZÁMOK, ESZKÖZÖK, FEGYVEREK „A temetőben talált használati tárgyak száma rendkívül csekély. " 1226 V.l. VASKÉS, KÉSZSÉG, TARSOLY Bár a vaskés a „katonák mindennapi használati tárgyai" 1227 közé tartozott, s a korszak háztartásainak is része volt, 1228 sőt „török ára "-ként kereskedtek is vele, 1229 érdekes módon mégis igen ritka lelete a rác-vlah - és a Balkán-félszigeti középkori 1230 - temetőknek. Az észak-bácskaiak közül csak a BÜKKSZÁLLÁSI temetőből került elő egy 8 cm hosszú vaskés-töredék, pontos leletkörülményei ismeretlenek. 1231 Egy ESZTERGOMI sírba körkörös díszítésű csontnyeles, 1232 egy DOMBÓVÁRI felnőtt- és egy gyermeksírba pedig fanyelű, „bugyii bicska "-szerű kést tettek az elhunyt mellé. 1233 Utóbbiban, egy 8-9 éves fiúgyermek sírjában „a váz jobb könyökénél talált bőrzacskó foltjában egy B-alakú csiholóacél, két kovakő" volt. 1234 A készséggel eltemetés - melyet az ásató éppúgy, mint a gyermeksírokban levő fejdíszeket, „ vagyis a felnőttek értéktárgyainak mintegy 'megelőlegzéseként' a gyermekhalott mellé való elhelyezéseként" értelmez, 1235 - a hasonló temetőkben máshol nem fordult elő. 17. századi tarsolyként határozta meg Mithay Sándor az egyik GYŐRI férfisírban, a jobb medence külső oldalán talált két összenyomott vaslemezt, melyek „alakja egy mai pisztolytáskára emlékeztetett' '. 1236 „ Vaspáttal merevített" tarsolya vagy erszénye volt az egyik ESZTERGOMI nőnek is, melybe eltemetésekor tehették bele az 1526-1592 között vert dénárokat. 1237 Szintén egy olyan tárgy, melyet - legalábbis fémmerevítős változatban - inkább a városi katonai-polgári, mint a falusi rác-vlah népesség használt. V.2. PIPEREESZKÖZÖK Csontfésü is csupán a „polgáribb' 1 jellegű ESZTERGOMI temetőből ismert. A hátcsigolyák alatt fekvő „kitöredezett fogú" fésűtöredék feltehetően az elhunyt nő hosszú haját fogta össze. 1238 1226 GAÁL Attila 1982 174. 1227 VÁNDOR László 1997 104.; „3 fanyelű késtöredéket" és „egy fából készült késnyéltöredéket" találtak az ozorai várban feltárt gödrökben. GERELYES Ibolya - FELD István 1986 174-175.; A barcsi török palánkvárból „nagy számban [...] kések és bicskák" kerültek elő, sőt „steyri kések" is. KOVÁCS Gyöngyi - RÓZSÁS Márton 1997 84.; Utóbbiak a stájer építésű bajcsai várból is ismertek. VÁNDOR László 1997 104. 1228 így pl. Szabó Kálmán az általa feltárt Kecskemét környéki 15-16. századi települések elemzésekor megjegyezte, hogy „kést és azok töredékeit szintén megtaláltam majd minden ház omladéka között, " SZABÓ Kálmán 1938 113. és 530-536. (képek) 1229 „Kassán a városi jegyzőkönyv az 1610-es években Nagyszebenből, Zimonyból és Temesvárról szállított török áruként sorolta fel [...] a kést". GECSÉNYI Lajos 1998 190. 1230 Késleletre csak a Belgrád alatti Mirijevon feltárt, a 15. században is használt temető egyik sírjában akadtam. BAJALOVIC-BIRTASEVIC, Marija 1960 IX.t. 2. 1231 A kés a Szentesre, majd vissza Zomborba került tárgyak között volt. KOREK József 1994 189. Képet nem közök; A Szentesre került tárgyak sírhoz való tartozása bizonytalan, Korek József szórványként kezelte őket. U.ott 181. 1232 Az 1959. évi feltárásokból származik. LÁZÁR Sarolta 1999 307. n " A dombóvári 138. gyenneksírban talált kés „az összecsukható, rugó nélküli késeknek az adott időszakban igen gyakori változata. A nyélbe történő rögzítése és a penge formája alapján a vásári, fanyelű kések, az ún. 'bugyii bicskák' korabeli megfelelőjének tekinthetjük, " GAÁL Attila 1982 147., 175. és 25. kép, X. t.; A 215. férfisírban a bal combcsontnál találták a kést, mely „egyszerű, jbkéles változata az ismert fa nyélborítású késeknek. " U.ott 154., 175. és 32. kép, VIII. és X. tábla. 12j4 A csiholó „semmiben sem tér el a XVII. századtól általános, de a néprajzi gyűjteményekben is gyakran előforduló hasonló típusú csiholóktól. "GAÁL Attila 1982 147., 174-175. és 25. kép, X. t. 1235 GAÁL Attila 1982 175. 1236 A győri tarsoly vaskeretének méretei: függőleges átmetszet: 17 cm, vastagság: 1 cm. Feltárás után szétesett. MITHAY Sándor 1985 190., 194. 1 37 Esztergom 34. sír: F., „a jobb combcsont külső oldaláról a térdtől 14 cm-re egy kb. 1,3 cm szélességű, enyhén domborít vaslemez? - pánt? 3 töredéke" került elő. A nő elől kapocssorral zárt, merevített öves ruhát viselt. LÁZÁR Sarolta 1999 313314., 316. és 5. kép 23. 1238 Az esztergomi 27. sírban ezüst karikagyűrű és vas párizsikapocs-pár is voltak. LÁZÁR Sarolta 1999 312., 316. és 5. kép 14.
