Wicker Erika: Rácok és vlahok a hódoltság kori Észak-Bácskában (Kecskemét, 2008.)
IV. VISELET
vecskék" rendeltetése hasonló lehetett. 1157 A merevített szövetöv egyelőre csak e két „katonai-polgári" temetőből ismert. A BÜKKSZÁLLÁSI egyik felnőttsír egyetlen lelete egy vascsat volt, de ez állítólag „a jobb fül táján" feküdt, és sem leírását, sem fotóját nem közli a publikáció. 1138 A csatos öv az inkább „városi" rác viseletnek sem jellegzetessége. Mindössze egy GYŐRI gótikus rézcsat, mely körül bőrmaradvány is volt, 1159 és egy ESZTERGOMI sírban talált, talán hasonló alakú, „kettős, gótikus? vascsat" töredéke 1160 utal ily módon összefogott övre. Ugyaninnen a régi feltárásból is került elő egy vascsat. 1161 Hasonló csatoknak még díszes változatait sem tartalmazzák a balkáni 16-17. századi kincsleletek, és temetőben is csak elvétve fordulnak elő." 62 BÜKKSZÁLLÁSON „az övpárta kapcsát a bőrmaradvánnyal együtt a 94. sír (leírásoknál 93. sír - WE) mutatja. Kapcsolási módja egy horog és egy hurkos tag segítségével történik. " A fotón két, kb. 2x1 cm-es lemez látszik, egyikükön hurokkal. A sírban talált bronz félgömbök esetleg az öv díszei is lehettek." 63 (Ennek alapján éppen lehetséges, hogy a deréktájon talált párizsikapcsok is övet fogtak öszsze.) Egy GYŐRI kisgyermek sírjában is pártaöv darabjai kerültek elő, melynek „rézből készült szalagszerű töredékei" több darabra törtek." 64 A fémlapokkal díszített övek nem ritkák a balkáni emlékanyagban, ugyanakkor az egyes ismeretlen leletkörülményü tárgyakról (Denta - RO, Glagonj/Galagonyás, Ritopek, Dubovac/Dunadombó, Grgur - SCG) nehéz eldönteni, hogy övek vagy fejdíszek voltak-e." 65 „Egészen szokatlan" az egyik BÜKKSZÁLLÁSI női sírból származó „igen sok apró és közép nagyságú, színes (kék, zöld, fekete) üveggyöngy, kb. 2,5 m hosszú [...] gyöngyfüzér", melyről az ásató úgy vélte, hogy többszörösen a derékra csavarva viselte tulajdonosa. Bár nemcsak a gyöngyök sírban való pontos helye ismeretlen, hanem a sír adatai is hiányzanak," 66 a feltételezés mégsem elvethető. A gyöngyökkel deréktájon több soron díszített ruhára (gyöngyös övre?) ugyanis a Belgrád alatti mirijevoi temetőben is van példa." 67 5 Esztergom 10. sír: M., két töredékes bronz csövecske a lábaknál; 17. sír: M., egy a bal medencelapátnál; 20. sír: M., egy a combcsontok között; 27. sír: F., egy a jobb karcsontnál; 34. sír: F., egy a jobb bordáknál; 36. sír: M., egy a bordák fölött LÁZÁR Sarolta 1994. 309-312. és 5. kép 13.; Az 1959. évi ásatásból is ismert hasonló lelet. U.ott 307.; A csövecskék funkcióját az ásató éppen Mithay Sándor nyomán határozta meg. U.ott 316. 9. jegyzet; Bronz és csont övmerevítők kerültek elő pl. a somogysámsoni 16. századi templom körüli temetőből. Ez a lelettípus az ásató szerint „jól beilleszkedik a 16. századi lelethorizontba. " KÖLTŐ László 2005 290. 1158 KOREK József 1994 185. 1159 Győr 355. sír: M., a sírban vas párizsikapcsok és egy koporsószeg volt. A csat 16. századi. MITHAY Sándor 1985 193194. és 7. kép. 1160 Esztergom 35. sír: M., a csat a combcsontok között feküdt, a sírban még két koporsószeg volt. LÁZÁR Sarolta 1999 314. és 5. kép 24. 1161 LÁZÁR Sarolta 1999 307. 1162 A Belgrád alatti, a 15. század folyamán is használt mirijevoi temetőből ismerem az egyetlen csatot. 46. sír: BAJALOVIC-BIRTASEVIC, Marija 1960 IX.t. 3. 1163 Bükkszállás 94. sír: F., a kapocs a jobb alkar alatt feküdt. A sírban párizsikapcsok és néhány, a publikációban számszerűen nem megadott, illusztrációban nem szereplő nagygömbös hajtű is volt. A sírleírásoknál zavaró az a megfogalmazás, hogy „a jobb alsókar alatt párta, övmaradvány, kapoccsal", mert külön pártát és külön övet is jelenthet. KOREK József 1994 182., 184. és I. tábla. (Utóbbiaknál a számozás hibás: 93. sír helyett 94. sírt jelez.) 1164 Győr 168. sír: Inf.II.. A sírleírás patkó alakú kapocsról, csuklós pántról, kis négyszögletes véretekről is tudósít, melyeka némileg nehezen követhető leírás alapján - nem az öv, hanem egy „párta" maradványai voltak. MITHAY Sándor 1985 190.; Kérdés, hogy Mithay itt a „párta" és „pártaöv" kifejezéseket véletlenül keverte-e össze. A dentai (RO) öv veretei eltérnek a többitől: négyszögletes és trapéz alakúak, gazdagon díszítettek, flittercsüngő nélküliek. GERELYES Ibolya 1994 46. és 19. ábra; A Glogonj/galagonyási (SCG) lelet téglalap alakú, préselt véretekből álló, flittercsüngős ékszerét Gerelyes Ibolya övnek határozta meg. GERELYES Ibolya 1994 45., 69. és 24/c kép.; Övként említik az előbbihez igen hasonló, a ritopeki (SCG) leletből származó tárgyat is. BIRTASEVIC, Marija 1957 53-55. és 1. kép.; Ugyanakkor a Dubovac/dunadombói (SCG), az előbbiekkel rokon, szinté téglalap alakú, préselt véretekből álló, flittercsüngős ékszereket diadémnak nevezi a publikáció. BIRTASEVIC, Marija 1961. 42-43. és Il.t. 1-2., III. t., IV. 1.1.; Az is feltűnő, hogy a 18. századra datált utóbbi öv/diadém kivételével a többit a 17. századra keltezték.; A 17. századi grguri (SCG) lelet öve annyiban tér el az előbbiektől, hogy téglalap alakú veretei filigrándíszesek, és nincsenek flittercsüngői. IVANIC, Branka 1995 296. és 7. kép 1166 Bükkszállás 85. sír: feltehetően F., a gyöngyökön kívül három nagygömbös bronztű, 11 kaoricsiga és kilenc gomb volt a sírban. KOREK József 1994 182., 187. és Il.t. 14-37.; Ma már - ahogy erről személyesen meggyőződhettem, - sajnos a gyöngyök sincsenek meg a zombori múzeumban. 1167 100. sír. BAJALOVIC-BIRTASEVIC, Marija 1960 XHI.t. 1., XVIII.t. 2.
