Wicker Erika: Rácok és vlahok a hódoltság kori Észak-Bácskában (Kecskemét, 2008.)

IV. VISELET

IV.3.5. RUHADÍSZEK Azt, hogy a ruházat mennyire volt egyszerű vagy díszített, a régészeti emlékanyag alapján lényegében lehetetlen megmondani.

1168 Néhány adat azonban utal arra, hogy a felsőruházatot díszes pántokkal, rávarrt tárgyakkal csinosították. IV.3.5.1. Textil ruhadíszek A GYŐRI temető egyik női sírjában ruhafoszlányok mellett,,kis paszományok" mozdultak el eredeti helyükről, melyek rekonstruálására a hiányos dokumentáció miatt nem vállalkozhatom.

1169 Egy BÁCSALMÁSI nő ruhájának nyakát azonban biztosan köröskörül felvarrt, 1 cm széles, bronzdrótos, csipkehatású szalag díszítette. A pánt magasan záródó, szük nyakkivágású felsőruhára utal (X. tábla 4.).

1170 DOMBÓVÁRON egy fiatal férfi jobb oldali kulcscsontjánál „zöld oxiddal átitatott keskeny bőrcsík"-ot, a mellkas és a koponya bal oldalán pedig 0,3 cm széles zöld oxidos ruhaszegély-díszt találtak.

1171 Hasonló bronzdrótos textilpántokat a régebbi feltárások (KATYMÁR, BÜKKSZÁLLÁS) során minden esetben pártának határozták meg, akkor is, ha a sírban való eredeti helyük nem volt ismert,

1172 ám egykori tényleges funkciójuk ma már nem eldönthető (X. tábla 1-3.). Ahogy az sem, hogy a MONOSTORSZEGI „ bronz sodronyra tekert zsinórozott csipkék, piros, fehér, zöld színben ",

1173 továbbá „cérnából készült fonalak gömb formára csomózva ",

1174 és „ vászon és hálószövetből spirális sodrony zöld selyemfonállal s ovális bronz levelekkel"

U75 díszített textilmaradványok ill. az A 16. századi bolgár asszonyok színpompás ruházatát említi egy korabeli leírás. VRATISLAV báró 1591 217. 1169 Ugyanígy bizonytalan a meghatározása egy „kissé ovális formájú [...] textillel bevont paszomány'"-nak. A sírban keretezett, üveg alatti Szűz Mária-kép és kis rézkereszt is volt. Az egykori ruhát 13 kis bronzkarikával fogták össze. MITHAY Sándor 1985 186. 1170 Bácsalmás 449. sír: A nyitott csúcsos fedésű padkakoporsós sírban fekvő nő ruházatához tartozott az eddig ismert legnagyobb méretű, középbordás ezüstgomb. A sírban szabályos téglatest alakú agyagtégla feküdt a térdek felett. A bronzdrótos textilpánt több darabra tört, egykori hossza kb. 38 cm lehetett. Wicker Erika ásatási dokumentációja 2002. KJM RA 2002. 1115; A pánt elvileg lehetett nyakék is (bár hossza ennek ellentmond): „ Voltak szorosan a nyakra simuló, úgynevezett nyakszorító, torokszorító textilpántlikák, és voltak lazán a mellre leomló, elsősorban ötvös művű fémből vagy gyöngyökből álló úgynevezett nyakbavetök, nyakravalók. Ezeket a 16. századtól a 18. századig kedvelték a férfiak is, nők is. " HORVÁTH Terézia 1979 221.; Hasonlóan problémás a nyaknál levő fém ruhadíszek és a fémdíszes nyakékek szétválasztása. Utóbbi is kedvelt viselet a török uralom alatti Balkán-félszigeten: a macedóniai Prilepben "alig látni asszonyt, leányt, kinek nyakában, hajában több száz apró csecsebecs ne volna aranyból, ezüstből, üvegből, rézből. " STRAUSZ Adolf 1888 280. 1171 Dombóvár 81. sír. „Az állkapocs hátoldalának elszíneződése és az oxidnyomos nyakcsigolyák valószínűsítik, hogy ez a szegélvdísz a ruha nyakát is díszítette. " GAÁL Attila 1982 141. és Ill.t. 1172 A monostorszegi temetőből származik egy „pártarészlet. Barna plüss alapon sodronyra font zöld zsinór 8-as alakban. Benne rozetták, gránátalma levelekből, a központban aranyos csillaggal, benne kékeszöld gyönggyel. A párta hossza: 6,2 cm, s hozzátartozott még 4 rozetta. " KOREK József 1994 190.; A leírásnál nem közöl táblakép-utalást, de a VI. t. 12. képpel lehet azonos. A rozetták nem szerepelnek a fotókon, és igen bizonytalan, hogy valóban a textilcsík-dísz tartozékai voltak-e.; A bükkszállási 92. sírnál „fejet övező párta' '-nak határozta meg a leletközlö a „bronzzal sodrott fonálból" készült pántot. KOREK József 1994 187. és I. t. 61. Mivel azonban a leírások között a bácsalmási nyakpaszományra igen hasonlító tárgy pontos helye nincs feltüntetve, funkciójának meghatározása is bizonytalan.; A katymári temető 53. női sírjának nyilvántartásba vett leletei között is szerepel egy kis pártafonat-darab, bár a sírlap nem jelzi, helye - s így egykori szerepe - ismeretlen. WICKER Erika - KŐHEGYI Mihály 2002 24., 50. és XI. t. 13.; A 45. női sírban a koponya melletti hajtün „pártasodronymaradvány, ugyanezeket a sodrony-maradványokat - páros szálakból kétszer sodrott pártafonatokat - találjuk a fej és a felső mellkas hosszában. Eszerint a párta, melyet eredetileg a tű tartott össze a fejen, a sírban kibomlott és oldalra esett. " U.ott 21., 50. és X. t. 25. Lehet, hogy ez esetben is a ruha nyakára és első részére varrt bronzdrótos textilcsíkról van szó. KOREK József 1994 190. Fotót nem közöl.; A 2447. lt.sz. karton szerint a „ruhadíszek" „Bácsmonostorszeg''-ről, sírból, Gubitza Kálmán ásatásából származnak. Leírásuk: „ Cérnából bronzsodronyra tekert fonálból álló zsinorzat és csipkék, nemzeti vörös fehér, zöld színnel. " (MNM Fotótár) 1174 KOREK József 1994 190. Fotót nem közöl.; A 2447. lt.számú, fotóval ellátott karton szerint ezek a „ruhadíszek" is „ Bácsmonostorszeg "-ről, Gubitza Kálmán ásatásából származnak, de nem jelzi, hogy sírleletek lennének. Leírásuk: „Cérnából készült fonalak, gömbformára vannak csomózva. " (MNM Fotótár); A zombori városi múzeumtól kapott két fényképen azonban ezen a leltári számon összesen kb. 60 cm hosszú, több darabból álló paszományféle szerepel. 11 5 KOREK József 1994 190. Fotót nem közöl.; A 2446. lt.sz. karton szerint ez a „dísztárgy" is „Bácsmonostorszeg''-ről, Gubitza Kálmán ásatásából származik, de itt nem jelzik, hogy sírlelet lett volna. Leírása: ,, Vászon és háló szövetből rostokkal tömve spirális sodronyból álló zöld selyem fonállal bevont, zsinórokkal és ovális bronz levelekkel díszítve. " (MNM Fotótár); A zombori városi múzeumtól kapott fotók között ez a tárgy nem szerepel.