Wicker Erika: Rácok és vlahok a hódoltság kori Észak-Bácskában (Kecskemét, 2008.)
IV. VISELET
indokolt tulajdonítani. Arra azonban, hogy ez betegségektől óvó erő lehetett-e avagy más, egyelőre nem tudok választ adni. 969 IV.2.3.2. Csüngők Csüngőket, azaz a nyakban hordott - nem gyöngy - ékszereket csak nagyon ritkán viseltek a hódoltság kori rácok-vlahok. BÁCSALMÁSON mindössze egy felnőtt sírjából került elő egy csüngőként használt kaoricsiga, melyet feltehetően a nyaklánc gyöngyszemei közé fűztek. Hasonlóan nyakban - esetleg ruhára erősítve - viselt kaoricsigát egy gyermeksírban is találtunk (IV. tábla 2., 7.). 971 Egy másik gyermeksírban az áll alól a rác-vlah emlékanyagban idegen ezüstcsat került elő, melyet talán csüngőként használtak (VI. tábla 6.). 972 A BÜKKSZÁLLÁSI temetőben egy felnőtt sírjában „a mellkas közepén harang alakú bronzdísz" feküdt, melynek leírása, rajza hiányzik, így bizonytalan, hogy a nyakban viselt csüngőkhöz sorolható-e. 973 A MONOSTORSZEGI temetőben talált „átlyukgatott kagylók"-ról többnyire azt feltételezte az ásató, hogy azokat „külön függőnek elkészítve" 914 hordták. Nem világos, hogy mindig fülbevalóra vagy olykor csüngőre is gondolt-e Gubitza Kálmán, a kaorikat azonban fülbevalónak soha, csüngőnek gyakrabban használták, de inkább a fejviselet díszeihez tartoztak. A DOMBÓVÁRI egyik gyermeksírból ékszerként használt pénz, egy kopott, átlyukasztott török akcse került elő, a sírban való pontos helye ismeretlen. 973 Ugyanitt egy másik kisgyermek „talán felfűzve, nyakba akasztva" viselte azt az „áttört óncsüngőt", melyhez hasonlóak - más módon használva - a temető egy másik gyermek- és egy felnőttsírjából is előkerültek. 976 A lapos, szív alakú, áttörésekkel és dudorokkal díszített csüngők párhuzamai a hasonló temetőkből egyelőre nem ismertek. 977 IV.2.3.3. Pénzes nyakékek Semmi biztos nyomára nem akadtam annak, hogy a későbbi délszláv viseletben olyannyira kedvelt pénzes nyakékeket 978 a 16. században Zombor és Baja közé települt balkáni eredetű népesség is használta. A leletkörülmények ismeretének hiányában kérdéses, hogy a fém- és üvegdíszes fejékeknél már ismertetett, MONOSTORSZEGEN - állítólag sírban - talált átlyukasztott érmék hasonló díszítmények lettek volna. 979 Ahogy ma már nem tudjuk, hogy az ugyanitt előkerült másik leletcsoport 980 969 Bár a gyöngysorok betegségektől óvó ereje ismert, a hiedelemmel kapcsolatban viszonylag kevés szerepük van. BALOGHNÉ HORVÁTH Terézia 1983 22. 970 Bácsalmás 212. sír. F. Ad. A kaoricsiga a mellcsontnál, gyöngyök között feküdt. Kérdéses mindazonáltal, hogy a kaori és a gyöngysor nyakék vagy lecsúszott fejdísz része volt-e. Wicker Erika ásatási dokumentációja 2001 KJM RA 2002. 1114 971 Bácsalmás 201. sír Inf. II. A sírban fülesgomb és ezüstlemez-töredékek is voltak. Wicker Erika ásatási dokumentációja 2001. KJM RA 2002. 1114 972 Bácsalmás 414. sír, Inf.II. A koponya alatt nagyobb darab átégett fát találtunk. Wicker Erika ásatási dokumentációja 2002. KJM RA 2002.1115 97 ~' Bükkszállás 55. sír: A sírban egy bronzgomb is volt. KOREK József 1994 186. 74 KOREK József 1994 190.; 3. sírként jelöli a leírókarton a 2450. lt.sz. alatti leleteket, köztük volt „2 cyprea csiga fülönfüggőnek elkészítve".; A 2454. lt. sz. alatti „sírlelet-csoport'"-hoz is tartozott „8 drb. függőnek készített cyprea csiga". (MNM Fotótár); Az előbbi a Korek-féle VI., az utóbbi a VIII. csoport. KOREK József 1994 190. és V.t. 6., 8. ill. 28-30, 3439.; A fotón egyrészt nem nyolc, hanem kilenc kaoricsiga van, másrészt hiányos a szövegben a tábla-hivatkozás; Korek csak az V.t. 28-30., 34., 35. sz. alatti kaorikat tüntette fel. U.ott 190. és V.t. 975 Dombóvár 110. sír: A 2-3 éves fiúgyermek mellett más melléklet nem volt. A csüngő 0,8x1 cm nagyságú. GAÁL Attila 1982 144., 174. és IV. t. 976 Dombóvár 68. sír: a bal kulcscsonton. GAÁL Attila 1982. 140. és 174.; 12. kép., III. tábla.; 100. sír: U.ott 143., 174. A lábhoz utólag dobott csüngő elporladt.; 6. sír: a felnőtt nő koponyájának két oldalán egy-egy hasonló csüngő. U.ott 134. és 174.; 22. kép.; 1.1. 977 Gaál Attila szerint „hasonlóságot fedezhetünk fel" a monostorszegi temetőből előkerült függőkkel és nyakék-csüngökkel. GAÁL Attila 1982 174.; A Korek József által közölt fényképek rossz minősége miatt ezt nem tudom megerősíteni, hasonlóságot legfeljebb a háromszöghöz közelítő forma jelenthet. KOREK József 1994 190. és V.t. 1., 5-7. 978 Pénzzel díszített nyakékeket már az ókori Rómában hordták, s az idők folyamán Európa és Ázsia több vidékén is kedvelt ékszer volt. A 18. századi pénzes nyakékeket Baja és Kalocsa vidékén a 18. században lázsiásnak nevezték. BALOGHNÉ HORVÁTH Terézia 1983 25-26. 979 A 2458. lt. sz. kartonon 11 érem szerepel (MNM Fotótár), a zombori múzeumban ma kilenc db van meg, mindegyik átlyukasztott. Dragan Radojevic (Gradski Muzej, Sombor/Zombor, SCG) szives közlése. 980 Az állítólag sírból előkerült leletcsoport a kegyérmeken kívül kaoricsigákból, gyöngyökből, tűkből állt. (2454. lt.sz., MNM Fotótár).
