Wicker Erika: Rácok és vlahok a hódoltság kori Észak-Bácskában (Kecskemét, 2008.)
IV. VISELET
két Mária-kegyérme, melyekre kis fület forrasztottak, gyöngyös-kaoris-fémdíszes-tűs fejék része volte, avagy esetleg gyöngyös-pénzes nyakékhez tartozott. 981 Ugyanakkor viszonylag nagy a nyakban viselt, átfúrt érmék száma a szerbiai Cvetovac 18-19. századra datált temetőjében, ahol az egyik sírban láncra fűzött nyolc érem alkotta a nyakéket, 982 az ugyancsak szerbiai Knjazevac Kaszárnya lelőhelyéről pedig olyan, a 18. század második felére datált nyakék ismert, melyet négy átfúrt török pénz mellett egy gyöngyszem és két kaoricsiga is díszített. 983 IV.2.4. MELLTŰK A ruhára tűzött díszes tük ugyan nem jellemzik a rác-vlah falusi vagy polgáribb viseletet, 984 említést itt azért érdemelnek, mert néhány, az Al-Dunától északra előkerült 17. századi kincsleletben előfordultak. Két áttört, filigrándíszes, flittercsüngős, hatszögletű, középen karmos foglalatban négyszögletes üvegkővel díszített ezüsttü volt a Tomasevac/tamáslakai (SCG) leletben. 985 Ismeretlen lelőhelyről származik egy nyolcágú csillag alakú, négyzetes üvegberakásos és filigrándíszes, flittercsüngős tű, 986 melyet Kövér Béla - mint a Tomasevac/tamáslakai melltük egyetlen általa ismert analógiáját - a „délszláv népies ötvösség köréből" eredeztetett. 987 Tökéletesen azonos három megfelelőjét tartalmazza az adai (SCG) kincslelet, melyben - további nagyszámú ékszer mellett - egy szintén ezüst, tetején két kereszt díszítésű, négyzetes és csepp alakú üvegberakásos, filigrán- és hengerdíszes tűpár is volt. 988 E tűk funkciója előkerülési körülményeik miatt nem határozható meg pontosan. Gerelyes Ibolya véleményéhez csatlakozva lehetségesnek tartom, hogy „nemcsak ruhadíszként szolgálhattak. Elképzelhető az is, hogy a fejet borító kendőbe tűzték őket. " 989 IV.2.5. GYŰRŰK Bár korabeli templom körüli temetőkből is kerülnek elő olykor gyűrűk, 990 azok a Magyarországra települt balkániak körében - és általában a Balkán-félszigeten 991 - jóval kedveltebbek voltak, hiszen a nagyobb sírszámú temetők mindegyikéből több darabot is ismerünk. A nyolc BÁCSALMÁSI A pénzeket nem mindig fúrták át, gyakran egyszerű kis fúlet forrasztottak rájuk, így fűzték zsinórra magukban vagy gyöngyökkel együtt. BALOGHNÉ HORVÁTH Terézia 1983 26. 982 61. sír: bronzláncba fűzött nyolc érem. SIMIC, Zoran - BLAGOJEVIC, Mirjana 1995 68. és 5. kép; 101. sír: egy db a nyaknál. U.ott 74.; 133. sír: egy db a nyaknál. U.ott 78.; 144. sír: egy db a koponya környékén. U.ök 1998 45.; 163. sír: egy db a gyomortájékon. U.ott 47.; 198. sír: egy db a nyakban. U.ott 51.; 217. sír: U.ott 53.; 229. sír: három db a fej környékén. U.ott 54.; 252. sír: két db a mellrészen. U.ott 57.; 276. sír: két rövid láncból és átfúrt párákból álló „fiiggő". U.ott 60.; 142. sír: egy db U.ott 62. 983 PETROVIC, Petar - JOVANOVIC, Svetozar 1997 129. 24. kép; Átfúrt pénzek ill. fémkorongok voltak a Belgrád alatt Mirijevo 15. században is használt temetőjének néhány sírjában: 20., 50.és 77. sírok. BAJALOVIC-BIRTASEVIC, Marija I960 VIlT.t. 6-9., IX.t. 5., Xl.t. 3. 984 Használatukra kevés adatot találtam. Ezek egyike az albán keresztény női viseletet írja le: "Egy skutari keresztény polgár felesége valóságos mozgó ékszer kirakat. Telisded tele van mindenféle arany ezüst csecsebecsével [...f Hosszú fölbevalók, több rendbeli nyakékek, melltűk, lánczok, pénzek [...] díszítik öltözetüket. " STRAUSZ Adolf 1888 96.; A melltűnek, mellyel „női ruhadarabokat erősítenek össze a mellen vagy deréktáji, vízszintes fekvésben, többnyire rögzíthető záródással", a magyar paraszti viseletben is csak kisebb jelentősége van. HORVÁTH Terézia 1979 225. 985 KÖVÉR Béla 1897 248. és Xll.t. 2.; GERELYES Ibolya 1994 46., 69. és 17. ábra, 25. kép 986 A tárgy 1887-ben került a MNM gyűjteményébe, leletkörülményei ismeretlenek. GERELYES Ibolya 1994 46., 69. és 26. kép 987 KÖVÉR Béla 1897 250. " 8X Közöletlen. Városi Múzeum, Senta/Zenta (SCG) 989 GERELYES Ibolya 1994 46. 990 A Nagykároly-bobáldi (RO) templom körüli temető feldolgozása kapcsán Mérai Dóra foglalta röviden össze az egykorú temetőkben jellemzően 1-2 sírban előforduló, mindkét nem és gyermekek által is viselt gyűrűket. Leggyakoribb változatuk az egyszerű bronz karikagyűrű. A fejesgyűrűk között a vésett pecsétgyűrűk használata elterjedtebb volt, mint a köves változatoké. MÉRAI Dóra 2005. A kézirat átengedését köszönöm. 991 Az ismertetett párhuzamokon kívül is szinte minden szerbiai középkori - kora újkori lelőhelyen kerültek elő gyűrűk. Itt példaként a más leletekkel kapcsolatban is többször említett cvetovaci (32. sír: hatszögletű fejes gyűrű. SIMIC, Zoran 1992 29. és 4. kép; 128. sír: két gyűrű a jobb kéz gyürüsujján, az egyik köves. SIMIC, Zoran - BLAGOJEVIC, Mirjana 1995 76. és 6. kép) és az ugyancsak szerbiai mirijevoi (14. sír: vésett fejű pecsétgyűrű; 33. és 38. sírok: kerek, vésett fejű pecsétgyűrű; 57. sír: szélesedő fejű, töredékes pántgyűrü; 62. sír: emberalakot formázó, vésett díszítésű pecsétgyűrű; 70. sír: szélesedő fejű pántgyűrű; 98. sír: vésett fejű pecsétgyűrű és egy poncolt díszű, szórvány pecsétgyűrű. BAJALOVIC-BIRTASEVIC, Marija 1960 Vl.t. 2., VlII.t. 4-5., X.t. 6-8., XlII.t. 5., XVI.t. 6.) temetőkre utalok
