Bánkiné Molnár Erzsébet (szerk.): Műtárgyak között. Ünnepi kötet a 60 esztendős Laczkó János tiszteletére (Kecskemét, 2008)
Bereznai Zsuzsanna: „Maradjon csak bíró: Laczkó!”
Két kortesdalunk politikai háttere 67 Tömörkény község Csongrád megyében, a Kiskunfélegyházától a mindszenti révhez vezető út mentén fekszik. A török hódoltság után felszabadult település mint praedium, azaz puszta közigazgatásilag Mindszenthez tartozott. A község földjei és lakossága a Pallavicinni őr gr ófok birtoka, illetve jobbágyai lettek. 1882- ben elszakadván Mindszenttől önálló község lett. A község elöljáróságát az 1871. évi XVII. törvénycikk, azaz a „községi törvény" szerint a bíró, a másodbíró, a jegyző, a pénztárnok és a képviselőtestületi tagok alkották - ez utóbbiak fele részben a jelentős adófizetőkből, a virilisekből állt. A tisztviselőket a képviselőtestület választotta tagjai közül, kivéve a jegyzőt, akit a szolgabíró nevezett ki.27 A bírói tisztségre a testület két vagy több jelöltet állított, és a bíróválasztáson dőlt el a tisztség sorsa. A választáson a jelöltek általában pártokat is képviseltek. A XIX-XX. század fordulóján a Szabadelvű Párt volt kormányon, az ellenzéket a Függetlenségi Párt - mely a 48-as Párt és a Balközép Párt tagságából alakult - és a Konzervatív Párt alkotta. A parasztság nagy többsége a 48-as Pártban tömörült - így volt ez Tömörkényen is. Az 1898-as bíróválasztáson két jelölt indult: id. Laczkó Mihály és Szaszkó Rókus. Laczkó Mihály 1844-ben született Mindszenten. Apja Laczkó Gábor, anyja Ambrus Mária volt. Elemi iskoláit Mindszenten végezte, mivel akkor még nem volt Tömörkényben iskola. Parasztgazda volt, aki nyolcvan hold földön gazdálkodott. Mivel a földjeik a tömörkényi határban voltak, így Laczkó Mihály volt az egyik szószólója a Mindszenttől való elszakadásnak. 1882-ben ő lett Tömörkény első falusi bírója, és 27 Mindszent község szervezetei szabályrendelete 1887.
