Bánkiné Molnár Erzsébet (szerk.): Műtárgyak között. Ünnepi kötet a 60 esztendős Laczkó János tiszteletére (Kecskemét, 2008)
Bereznai Zsuzsanna: „Maradjon csak bíró: Laczkó!”
68 ezt a tisztséget 1898-ig viselte. Majd 1900-ban ismét bíróvá választották. A közigazgatási elszakadást az egyházi önállósulás követte: 1885-ben megkezdődött a templom építése. Ezt az elszakadást, illetve az önállósodást nagyon ellenezte a mindszenti esperes-plébános, Keller Lajos. Barátja, a szolgabíró Hegyi Péter pedig a tömörkényiek 48-as párt iránti elkötelezettségét nem nézte jó szemmel. így az 1898-as bíróválasztáson kapóra jött Szaszkó Rókus személye, aki bár 48-as volt, a bírói tisztért kormánypárti is lett volna. A bíróválasztás előkészítését a két jelölt kortesei végezték, akik szavazókat toboroztak jelöltjeik mellé. Ez a toborzás főleg a kocsmákban zajlott, ahol az italozás mellett az ismert és kedvelt nóták között ilyenkor kortesnótákat énekeltek a „maguk jelöltjének dicséretére, de még inkább az ellenjelölt kigúnyolására, gyakran gyalázására".28 Az 1898. évi bíróválasztás végül is - talán a szolgabírói támogatás hatására - Szaszkó Rókus győzelmét hozta. Szaszkó két évig volt bíró, de a következő, 1900. évi bíróválasztáson még jelöltként sem jött szóba. Az 1900. évi bíróválasztáson a 48-asok a plébános, Simonffy János Gentile vezetésével ismét idős Laczkó Mihályt jelölték, az ellenjelölt pedig Csercsik József lett, aki Hegyi Péter szolgabíró embere volt. Ellene szólt a második kortesnótánk. Ezt a választást id. Laczkó Mihály nyerte meg - nyilván közrejátszott ebben a plébános segítsége is -, aki 1902-ig töltötte be a tömörkényi bírói tisztet. Ekkor özvegységre jutván - meghalt felesége, Gál Anna - visszavonult a közéleti szerepléstől. 28 SZENDREY Zsigmond 1925.166-167.
