Bánkiné Molnár Erzsébet (szerk.): Műtárgyak között. Ünnepi kötet a 60 esztendős Laczkó János tiszteletére (Kecskemét, 2008)

Farkas Lajos: Laczkó János és a Délvidék

95 kegytárgyakat, hogy mutassuk be Kecskemé­ten, és tárgyalások folytak arról, hogy esetleg a szerb koronát is kiállíthatnánk a Cifrapalotában, a többi koronázási ékszerrel egyetemben. A tár­gyalások olyannyira zökkenőmentesek voltak, hogy 2006 szeptemberében Újvidéken a szerb királyi család a koronázási ékszereket bemutató kiállításra meghívta a Bács-Kiskun Megyei Mú­zeumi Szervezetet képviselőit, élükön Laczkó Jánossal, mint díszvendéget. A kiállítás után Alexandar Karadordevic trónörökös és felesége a magyar küldöttséget is meghívta egy díszva­csorára Újvidék egyik exkluzív éttermébe. Már akkor körvonalazódni látszott a Mun- kácsy-kiállítás, így örültünk annak, hogy hama­rosan újabb országos szintű kiállítást rendezhe­tünk Kecskeméten. Egy dologgal azonban nem számoltunk, és ez a szerbiai belpolitika. 2007 januárjában parlamenti választások­ra került sor Szerbiában, melynek végeredmé­nye patthelyzetet eredményezett. A rengeteg sikertelen koalíciós tárgyalás eredményekép­pen több mint nyolc hónapig nem állt fel az új kormány. A régi már csak mint ügyvivő funkci­ót látott el leszűkült hatáskörrel, az újnak pedig még csak a jelei sem mutatkoztak. Számunkra a szerb kulturális minisztérium volt a fontos, mert egy esetleges magyarországi kiállításra szállított szerb ereklyék engedélyeztetése e tár­ca hatáskörébe tartozott és tartozik a mai napig. A sors fintora úgy hozta, hogy a leköszönő kul­tuszminiszter a Vük Draskovic vezette Szerb Megújhodási Mozgalom tagja volt, és e párt csúfosan leszerepelt a választásokon, annyira, hogy a parlamentből is kiszorultak. A minisz­ter kihasználva a politikai káoszt, szinte sem­milyen kérelmet nem volt hajlandó támogatni, így hosszú hónapok teltek el az engedélyekre várva. Érdekes, hogy a pravoszláv egyház és a Koronatanács sem tudott semmit sem elérni ez

Next

/
Oldalképek
Tartalom