Bánkiné Molnár Erzsébet (szerk.): Műtárgyak között. Ünnepi kötet a 60 esztendős Laczkó János tiszteletére (Kecskemét, 2008)

Farkas Lajos: Laczkó János és a Délvidék

96

ügyben. Megfeneklett az egész tervezett kiállítás és restaurálás.

2007 végén, külföldi nyomásra, felállt egy már eleve halva született kormány, melynél megint szinte minden elakadt, és ekkor jött a koszovói probléma.

Szerbiában szinte minden szerb politikai párt Koszovóval volt elfoglalva, minden más csak mellékes volt, így a 2006-ban már csak karnyújtásnyira lévő koronázási ékszerek kecskeméti bemutatása most már nagyon távolinak látszik. Szerbia kis Trianonja Koszovó függetlenné válásával folytatódik, sokak szerint a következő állomás a szerbiai belpolitikai szinten a Vajdaság lesz. A Vajdaság, ahol több mint 320 ezer magyar nemzetiségű lakos él.

Magyarország 2008 március második felében hivatalosan is elismerte Koszovói, így a magyar-szerb kapcsolatok csak romlottak, hátráltatva az amúgy sem rózsás folyamatot. A pillanatnyi állás szerint azt kell megállapítani, hogy bármennyire is szerettük volna, hangsúlyozom, szerb kollégáimmal együtt, a kecskeméti szerb koronázási ékszereket bemutató kiállítás csak álom marad.

Szeretném azonban kijelenteni, hogy Laczkó János e téren is megtett minden tőle telhetőt, hogy sikerüljön a tárlat megrendezése, de a szerb belpolitikára még neki sincs „ráhatása".

Azonban nem tett/tettünk le a kiállítás megvalósításának lehetőségéről. Bízunk benne, hogy változnak a kinti viszonyok, és még 2010- ig sikerül a Karadordevic-ékszerek bemutatása a Cifrapalotában.

Lehet, hogy sokan megmosolyogják törekvéseinket, de megint az a jagodinai éjszaka jut az eszembe, amikor János azt mondta: „Tudod, ha sikerül, és másképpen néznek a vajdasági magyarokra a szerbek, már megérte".