Bánkiné Molnár Erzsébet (szerk.): Műtárgyak között. Ünnepi kötet a 60 esztendős Laczkó János tiszteletére (Kecskemét, 2008)
Farkas Lajos: Laczkó János és a Délvidék
94 A nagy sikerű Munkácsy-kiállítást bemutató riport előtt már vendége volt egyszer a megyei múzeumi szervezetnek az Újvidéki Televízió, mégpedig 2002 júniusában, amikor a stáb négy napig tartózkodott Szalkszentmártonban, ahol bemutatták a Petőfi Sándor Emlékmúzeumot, azt a helyet, ahol a költő száztizenkettő verset, két drámát és egy regényt írt. Az erről készített több mint másfél órás műsor annyira nagy sikert aratott, hogy lefordították szerb nyelvre, és a belgrádi tv is műsorára tűzte „Tündérkert" címmel. Júniusban történt a forgatás. Szalkszent- márton kiváló vizekkel rendelkezik, így az operatőrnek minden adott volt a jó képek elkészítéséhez. A stáb magyarországi költségeit Laczkó János akkori igazgató-helyettes és a Szalki Fogadó tulajdonosai, Kővári György és felesége, Olga intézte és finanszírozta, mondván, ha ezzel is tudnak a délvidéki magyarságon segíteni, akkor segíteni is fognak. Szerintem az a négy nap felejthetetlen volt mind a stáb, mind a szalkszentmártoniak számára, a nézők pedig egy kitűnő műsorral lettek gazdagabbak. A délvidéki kapcsolat nagy sikere mindenesetre az oplenáci szerb királyi ékszerek Kecskeméten való bemutatása lett volna. Bevezetőmben elmeséltem az oplenáci kapcsolatfelvételt, többször jártunk kint a királyi birtokon Laczkó Jánossal, és szinte mindenben meg is egyeztünk Gavrilovic igazgató úrral, aki múzeumigazgató tisztsége mellett a szerb koronatanács alelnöki posztját is betölti. Meg is határoztuk a restaurálás ütemét és dátumát, megszemléltük és időrendbe tettük a javításra szoruló tárgyakat, és kijelöltük a kecskeméti kiállítás dátumát is. A Szerb Pravoszláv Egyház is rendelkezésünkre bocsátotta volna a szinte még sehol sem látott
