Bánkiné Molnár Erzsébet (szerk.): Műtárgyak között. Ünnepi kötet a 60 esztendős Laczkó János tiszteletére (Kecskemét, 2008)
Somogyvári Ágnes: Kora bronzkori településrészlet Kiskunfélegyháza–Izsáki úton
247 Ugyancsak nagy tárolóedényekből álló depó került elő Vecsés 54. lelőhelyén, ahol a Makó kultúra telepén négy edényt tártak fel.28 Nagyméretű edényeket tartalmazó depót tárt fel Patay Pál Diósdon, a Szidóniahegyen.29 Bár a gödröt a bányászat során megbolygatták, Patay Pál feltételezése szerint a gödör felső egyharmadát elhordták, így is lehetőség volt a gödör formájának megfigyelésére és tartalmának föltárására. A gödör a Kiskunfélegyházán feltárthoz hasonlóan szája felé szűkült, tíz közepes és nagyobb méretű edény töredékét, kőbalta töredékét, ütőkövet, csiszolókő töredékét és három öntőmintát tártak fel. Az ásató az edények elhelyezkedéséről nem tesz említést. írásában Patay Pál részletesen vizsgálta a vállán több helyen is átfúrt edény funkcióját és arra a megállapításra jutott, hogy az edény az átfúrásokkal az alkoholos erjesztésre vált alkalmassá. A Kiskunfélegyházán feltárt edénydepó nagyban hasonlít a Diósdon előkerült depóra. Ugyanúgy megtaláljuk az erjesztésre alkalmas edényt, a tárolóedényeket, amelyek szűk nyakukkal valószínűleg folyadék tárolására lehettek alkalmasak. Megtaláljuk a kisebb méretű fazekat, a kőbalta töredéket és az ütőkövet. Mivel a gödörből nem csak tárolóedények kerültek elő, esetünkben nem lehet szó a nagyméretű, nehezen mozgatható edények raktározásáról. Sokkal inkább valószínű, hogy áldozati gödörről beszélhetünk, ahol az edények elhelyezése valamilyen áldozati cselekményhez kapcsolódott. Kérdéses a 17. gödör értelmezése, ahol egy összetört edény került elő. Ugyancsak kérdéses a 6. objektum, ahonnét csak egy negyed edény került elő, ebben az esetben ugyanis már nem eldönthető, hogy egész edény lehetett-e a gödörben. 28 KULCSÁR Valéria 2006. 57. 29 PATAY Pál - PATAY Árpád 1965.
