Bánkiné Molnár Erzsébet (szerk.): Műtárgyak között. Ünnepi kötet a 60 esztendős Laczkó János tiszteletére (Kecskemét, 2008)

Somogyvári Ágnes: Kora bronzkori településrészlet Kiskunfélegyháza–Izsáki úton

248 A Kiskunfélegyháza-Izsáki úton feltárt településrészlet értelmezése több problémát vet fel. Elképzelhető, hogy a településen több kor­szak emlékanyaga is előkerült. Ennek nem a te­lepjelenségekben, hanem az edénytipológiában látjuk a bizonyíthatóságát. Az általunk vizsgált leletanyagról úgy gondoljuk, hogy a nagyrévi kultúra korai időszakába, a kora bronzkor II. fá­zisába tartozik. Az ismertetett analógiák a kul­túra korai időszakából valók, illetve a későbbi­ek, ezeknek a formáknak a továbbélését jelzik. A kultúra Bács-Kiskun megyei leletanya­gával és kutatástörténetével Tóth Katalin foglal­kozott.30 Összegyűjtötte a kora bronzkori és ezen belül a nagyrévi kultúra múzeumokban fellelhe­tő leleteit, valamint megkezdte a feltárásokból előkerült leletanyag közlését is.31 Az általa vizs­gált, a Kecskemét-Csukáséren előkerült edény­lelet a kultúra igen korai időszakából származik a kora bronzkor II. fázisán belül. A Kiskunfél­egyházán előkerült és itt bemutatott leletanyag feltételezésünk szerint a kora bronzkor II. fázi­sának egy későbbi emlékanyagát képviselheti. Nincs lehetőségünk a két lelőhely anyagának összehasonlítására, ugyanis Kiskunfélegyházán nem került elő egyetlen darab korsó sem, amely ezt az összehasonlítást lehetővé tenné. A kiskunfélegyházi leletanyag tárgyi ösz- szetételét tekintve nagy hasonlóságot mutat a diósdi leletanyaggal. Egy jelentős különbség azonban van közöttük. A kiskunfélegyházi anyagban nincsenek meg azok az elemek, ame­lyek a diósdi leletanyag kora bronzkor Ilka fázi­sú keltezését lehetővé tették. Nincsenek nyújtott nyakú korsók, hiányzik a teljes edényfelületre kiterjedő söprűzés, a nagy tárolóedényeken az egész nyakat átívelő szalagfül. Ugyanakkor Összegzés 30 TÓTH Katalin 1998. 31 TÓTH Katalin 1999.

Next

/
Oldalképek
Tartalom