Bánkiné Molnár Erzsébet (szerk.): Műtárgyak között. Ünnepi kötet a 60 esztendős Laczkó János tiszteletére (Kecskemét, 2008)
Székelyné Kőrösi Ilona: Gasztronómiai hagyományok Kecskeméten
183 amelynek helyszíne a méheslaposi iskola volt. Aznap a szikrai iskolánál bográcsban főtt étellel várták. Más alkalommal a szentlőrinci vadászaton vett részt a város vezetőinek társaságában. 1931-ben a kormányzóné társaságában járt a bugaci tenyészállatvásáron és megkóstolta a bográcsgulyást. Az 1930-as években Móricz Zsigmond is több alkalommal írt a bugaci idegenforgalomról, dicsérve az ötletet, amelynek alapján újságírókat és szakembereket utaztatott meg a város a pusztán. „S amikor így jól megcsinálta az étvágyat, adott nekik egy leveles színben olyan gulyáslevest, hogy annak színéhez képest a frissen eresztett bika vére hamuszínű lötty és utána olyan nyársonsült csirkét, saját, kecskeméti módon elkészítve, s a benne lévő nemes részeket újra beletöltve, s egybesütve, és minden személyre egy egész szárnyast, hogy a vendégek maguk csodálkoztak legjobban, hogy micsoda farkasétvágyuk nőtt evés közben. És hozzá magatermelte borokat. Felséges, ízes, illatos gyümölcsízű szikrai bort, amitől kinyílt a szívekben a jókedv ..."26 Gömbös Gyula miniszterelnök 1934. júniusi látogatásakor 500 terítékes ebédet rendeztek nyárson sült csirkékből. Egy hónappal később, az első Hírős Héten a kiállítások és egyéb rendezvények mellett gasztronómiai élmények sokasága várta a vendégeket. A főtéren két „zöldvendéglő" és alkalmi sátrak serege állt, borral, élelmiszerrel, gyümölcsökkel, édességekkel. Hosszú sorok álltak az Újkollégium előtti cserénynél, ahol bugaci juhászok bográcsban főzték a pörköltet.27 26 Kecskeméti Lapok 1933. május 30. 3. old.; CZAKÓ Ferenc 1995. 294.; HORÁK Béla 1999. XIV. 27 SZÉKELYNÉ KÖRÖSI Ilona 2003.31., 57.
