Bánkiné Molnár Erzsébet (szerk.): Műtárgyak között. Ünnepi kötet a 60 esztendős Laczkó János tiszteletére (Kecskemét, 2008)

Szakál Aurél: Mélykúti szántalpas hombár

122 A hombárt felmérte és a rajzokat készítette: Baki Judit tiíir 3,55 2,80 nezet alaprajz és belül tapasztott, meszelt vesszőfonatos falú, keményfa szántalpakra helyezett építmény. A szántalpakat négy faoszlop köti össze. A geren­datalpakat néhány sornyi téglára fektették, hogy ne érintkezzen közvetlenül a talajjal. A tető az előoldalon két vékony oszloppal alátámasztott. Ezzel egy kis tornácot képeztek a hombár észak­ra néző ajtaja elé. A nyeregtetőt cseréppel fedték. Az előoldali deszkaoromzat közepén egyszerű, kifelé nyíló és kulccsal zárható faajtó. A hombár belseje egyetlen nagy kitapasztott raktár. A le­írt kisméretű hombár hossza 280 cm, szélessége 200 cm, magassága (a tégla sorok nélkül) 252 cm. A hombár állapota, szerkezete alapján az építés ideje 1900 körűire, a 20. század elejére tehető. A család emlékezete szerint „50 mázsás" volt az épület befogadóképessége gabonából. Régebben búzát, az 1960- as években morzsolt kuko­ricát tároltak benne. Zsá­kolva öntötték be, később mindig a legkisebb erre al­kalmas erejű fiú gyermek merte ki vödörrel. A szük­séges tapasztást, meszelést a gazdaasszony, Bácskai Istvánná vagy Ferenc, Gá­bor, Imre, István fiai közül valamelyik végezte el. A Bácskai család és a helyiek az épület meg­nevezésére a „hambár" szót használják. A szántal­pakból következő mozgat­hatóság emléke megma­radt a mélykútiak között. A mélykúti származású Növök Rostás László ta­nár, helytörténész szerint szántalpas hombár több * 'NA ■V V.

Next

/
Oldalképek
Tartalom