Bárth János (szerk.): Szavak szivárványa. A 6. Duna-Tisza közi nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia (Baja, 2005. július 13-14.) előadásai (Baja - Kecskemét, 2006)
Schleininger Tamás: A solti járásban letelepedett cigány családok összeírásai Mária Terézia korában
meghatározó csoportjáról, azokról, akik vándor életmódot folytattak, és akiknek száma nem ismert, így nem tudhatjuk, hogy nem voltak-e többen ebben az időszakban, mint a letelepedettek?! Két negatív népességstatisztikai adattal is szembesülhetünk: egy, egyetlen egy három generációs család élt a járásban. Ugyanakkor az is megjegyzendő, hogy elég sok a csonka család, az özvegy, az egyedül élő. Nagy hiánya az összeírásnak az 1760-ashoz képest, hogy nem tartalmazza az ingatlanviszonyokat, ami hozzájárulhatna az életmód komplexebb tanulmányozásához. Újdonság, hogy a vallás területén néhány család „helvét közösséghez” tartozónak vallja magát, tehát kálvinistának. A szakmunkák diverzifikálódása - legalábbis a pilisiekhez képest - talán azt jelenti, hogy az összeírok jobban odafigyeltek a kérdezettek mondandójára. És akkor hasonlítsuk össze az 1760-as összeírást az 1768-assal. Természetesen itt is az előbbihez viszonyítjuk az utóbbit. Dömsöd Id. Koré János szerepel mindkét összeírásban: az elsőből megtudhatjuk, hogy van kunyhója és nincs foglalkozása, a másodikból pedig azt, hogy már van foglalkozása: kovács, noha időközben elérte a 100. életévét. Ifj. Koré János és Telegdi István elhagyták a helységet, helyettük - feltehetően egy rokon - költözött be: Koré István. Dab Kolompár János elköltözött, Tarka Mihály és családja beköltözött. Szentmárton (Szalkaszentmárton) Kolompár Mihály a két összeírásban szerepel: elsőben azt tudjuk meg róla, hogy családjával együtt van kunyhójuk, „emellett semmi”, másodikban pedig azt, hogy van felesége, három gyermeke, hogy katolikusok és hogy a családapa kovács. Hegedűs József is szerepel mindkét összeírásban, elsőben ugyanaz a megjegyzés, mint Kolompár Mihály esetében (van kunyhójuk, „emellett semmi”). Azt is megtudjuk róla, hogy van felesége, két gyermeke, hogy mind katolikusok, és hogy a családapa hegedűs. Látó Mihály és Toldi Miklós családjaikkal együtt elköltöztek. Dunavecse Rácz Mihály és Czigány István már nem található a mezővárosban, helyettük a Sasi, Bódi, Látó és Kisszemü családok költöztek be. Apostag Bódi Pétert 1768-ban már nem találjuk a helységben, Bódi Mihályt úgyszintén. Rácz Péter is elköltözött. Janó Mihályról megtudhatjuk, hogy felesége és két gyermeke van, hogy katolikusok és hogy a családfenntartó kovács. Apostagra költözött időközben Janó János, valamint özv. Zsiga Judit fiával, Ferenccel együtt. Egyháza Babarczi Ferenc, akinek 1760-ban még házacskája volt és emellett adót is fizetett, 1768-ban már nem szerepel a helységben. Helyette Kolompár János és családja szerepel, feleségével és négy gyermekével. Akasztó Banya Mihály a második összeíráskor nem szerepel a listán, viszont amit mi az elsőn Zsipa Miklósnak olvastunk, az remélhetőleg ugyan az, mint a második Zsiga Miklósa, kinek nincs kunyhója ’760-ban, viszont nyolc év múlva megtudhatjuk róla, 76
