Bárth János (szerk.): Szavak szivárványa. A 6. Duna-Tisza közi nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia (Baja, 2005. július 13-14.) előadásai (Baja - Kecskemét, 2006)
Schleininger Tamás: A solti járásban letelepedett cigány családok összeírásai Mária Terézia korában
hogy van felesége és három gyermeke, hogy szintén katolikusok és hogy Miklós hegedüléssel keresi kenyerét. A második számlálásnál a Rácz családot találjuk a helységben négy gyermekkel, a Mendi családot egy gyermekkel, valamint Kiss Jánost, feleségével, Zsiga Erzsébettel. Kiskörös Kecskeméthi János mindkét összeírásban szerepel: az elsőből megtudjuk, hogy nincstelen, a másodikból azt, hogy feleségén kívül négy gyermeke van. Kecskeméthy Mihály nevűből a második számlálásra már kettő lett, úgy hogy biztonsággal nem tudjuk beazonosítani azt, aki mindkét évben szerepelt a listákon. Lúd Mihály - ő szintén nincstelen - 1786-ban már nem tartózkodik Kiskőrösön, helyette özv. Kecskeméthi Zsuzsát találjuk a helységben, 8 éves fiával együtt. (Feltételezhető, hogy a három Kecskeméthi család valamiféle rokoni kapcsolatban volt egymással). Kecel Farkas György 1760-ban rendelkezik házacskával és egy tehénnel: a következő listán azt is megtudhatjuk, hogy felesége van, hogy mindketten katolikusok, és hogy a családfenntartó kovács. (Az is kiderül, hogy mindketten 60 évesek, tehát az első kérdezésnél 52 évesek voltak: gyermekük nincs). Nyolc év alatt több család költözött Kecelre, így: Farkas István és felesége (lehet, hogy az előző rokona) négy gyermekkel; Bottyán János (egyedüliként jegyzi meg az összeíró, hogy „mezei munkás”), felesége és három gyermekük; Balas János, felesége és négy gyermekük, valamint Koré Mihály, felesége és két gyermekük. Mindannyian katolikusok, és mindahány családapa kovács. Császártöltés Horváth Adámról csak annyit tudunk meg, hogy a helységben élt, és hogy nem volt foglalkozása. A második felsorolásból már azt is, hogy volt egy 12 évvel idősebb felesége, egy gyermeke: katolikusok voltak, és hogy már volt foglalkozása, mert mint kovács szerepelt. A Horváth család ezen időszak alatt több ágával is beköltözött a helységbe: Horváth Imre Mezei Annával és három gyermekükkel; Horváth Tamás, Horváth János és Horváth Péter feleségestől: Mindannyian katolikusok, a férfiak pedig kovácsok. Pandúr Bogdanovits László helyett (akinek nem volt házacskája), Patesics János költözött a községbe feleségével és három gyermekével. Ok görög katolikusok voltak, az apa kovács volt. (Valószínű, hogy mindkét esetben délszláv betelepülőkről van szó). Szeretnie Csak az 1760-as listán szerepel. Kákony Csak az 1760-as összeírásban szerepel. Csanád 1760-ban Topa Mihály szerepel, 1768-ban két új család váltotta fel őt, egy özvegy és egy árva. Sűkösd Lakatos Ferenc az első összeírásban házacskával és egy tehénnel szerepel, a másodikban egy feleséggel és öt gyermekkel: katolikusok és a férj kovács. Farkas György 1760-ban kovácsként szerepel és egy ló tulajdonosaként. 1768-ban „még mindig kovács”, van egy felesége és négy gyermeke. Hozzájuk tartozik még árva Farkas József is, aki csak 13 éves. Mindannyian katolikusok. 77
